Átalvető – 2010

A tartalomból: Átalvető 2010. 1 szám
Átalvető 2010. 1 szám melléklete

Március

  • Márciusi kommentár
  • Csapó E. éveleji elemzője
  • Erdélyi kitekintő
  • Szász I. Tas és Sárközi Cs. naplójegyzetei
  • Kocsis István franciaországi beszédének II. része
  • Kaslik Péter: Két pogány közt
  • Tóth Károly Antal könyvelemzője
  • A Securitate még mindig szolgálatban
  • Interjú
  • Szőcs Károly műhelyéből
  • In memoriam …
  • Irodalom

Melléklet: Serdült Benke Éva történelmi esszéi

Az Átalvető megtekinthető – pdf formátumban (1,62 Mb) – illetve a melléklet pdf formátumban (268 Kb)


Átalvető 2010. 2 szám

Június

  • Katarzis az éjben
  • Visszatérő gondolatok Trianonról
  • Csapó Endre és Ágoston András elemzői
  • Dokumentumok
  • A finnországi svédek anyanyelvéről
  • Adjunk-e gyermekeinket román iskolába?
  • A 70 éves Kocsis István köszöntése
  • Rege a Balatonról
  • A Kárpát-Haza Templom avatása Verőcén
  • Jubileumi kiállítás Leányfalun
  • A verőcei erdélyi világtalálkozó programja
  • Dr. Szőcs Károly műhelyéből: A látásról
  • Lelkiekről- interjú Dr. Gögh Edit pszichiáterrel.
  • Dr. Gál Mihály historikus esszéje kelet-rómaiakról és keleti románokról (I. rész)
  • II. János magyar király élete és kora
  • Bolyongás az Érmellék múltjában
  • Eleven hagyomány: Molter Károly

Az Átalvető megtekinthető – pdf formátumban (1,91 Mb)


Átalvető 2010. 4 szám

Szeptember

  • Elemző: Csapó Endre, Ágoston András és Borbély Zs A. írásai
  • Tóth Károly Antal a Magyar Gárdáról
  • Erdélyi panoráma: Interjú Lucian Nastasa Kovács-al
  • Magyar iskola Szamosújváron
  • In memoriam Méhes József
  • Kolozsvár Leányfalun
  • Dr. É. Kováts Lajos dicsérete
  • Anyanyelvünk
  • Dr. Szőcs Károly a nyelvi fejlődésről
  • Október: Erdélyi gályarab-prédikátorok a XX. sz.-ban
  • Dr. Gál Mihály történelmi esszéje és emlékezete
  • História – II. János magyar király
  • Kincseink: Marosvásárhely irodalma
  • Irodalom: Baranyai D. Czimor János
  • Szépírás
  • Gyermekeknek

Az Átalvető megtekinthető – pdf formátumban (6,5 Mb)


Átalvető 2010. 4 számDecember
  • 2010 karácsonyán: Jókai Anna
  • Szász I. Tas írásai
  • Elemző: Ágoston A.: Korszakváltás…
  • Csapó Endre: Románia kutyaszorítóban
  • Borbély Zs. A.: Új magyar párt Erdélyben
  • Interjú Semlyén Zsolttal és Pordán László nagykövettel
  • EKOSZ-dokumentumok
  • Naplójegyzetek: Szász I. Tas
  • Metz Katalin
  • Szűrös Mátyás könyvének bemutatója
  • In memoriam: Toró Tibor
  • Kováts Lajos
  • Másoknak világítva: Egy évfolyam története
  • Műhely: Dr. Szőcs Károly és Veér Győző dolgozata
  • História: II. János magyar király
  • Marosvásárhely szellemi kincsei
  • Irodalom: Berde Mária

Az Átalvető megtekinthető – pdf formátumban (1,3 Mb)

 

 

ÁTALVETŐ /73

  1. március

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő,  B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal),

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 60 oldal

 

  1. Kezdőoldal: Reményik Sándor: Veronika kendője (vers)
  2. Hírek: EKOSZ, Szekszárd, Sopron, Monor Recsk hírei; Debrecen: A debreceni Erdélyi Körről. Sajnos miután Helmeczy József sok éven át lelkesen szervezte a munkát, Budapestre távozott és a szervezet feloszlott.
  3. Frigyesy Ágnes: Az erdélyi írófejedelemre emlékeztek Verőcén (Wass Albertről van szó)
  4. Bőjte Csaba: Hol van Nicaragua?
  5. P. Kétségek és remények között – a nagy változásra várva
  6. Csapó Endre: Éveleji látóhatár
  7. Borbély Zsolt Attila. Új évtized – régi dilemmák
  8. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöksége
  9. Szabó László (Marosvásárhely): Negyvenkét éve szűnt meg a székely autonómia; (Részletek: (…)”Máig is vitatott kérdés: ki, mikor és miért hozta létre a székelyföldi autonómiát 1952-ben. Arra a kérdésre, hogy ki, viszonylag pontos válasz adható a dokumentumokban nyomon követhető tények alapján. Az biztos, hogy nem belső kezdeményezésről van szó, se magyar, de még kevésbé román részről nem. Ugyanis azt az alkotmánytervezetet amely magába foglalta a MAT létét is, Moszkvában véglegesítették.(…) Napjaink politikusai számára mozgósító erejű ténykell legyen, hogy a székelyföldi autonómia már létezett és alkotmányos keretek között működött! Esetünkben a területi autonómia intézményét már mint megszerzett jogot kell kezelni, amitől az akkori kommunista uralom megfosztotta az erdélyi magyarságot. A mai demokratikusnak mondott rezsim csak azért nem helyezi vissza jogaiba az autonómiát mert az erdélyi magyar politikai elit. Nem követeli ezt olyan hangerővel, amire egész Európa odafigyelne. Maholnap húsz év telt el a rendszerváltás óta, de a területi autonómia ügyében nem történik semmi, vezető politikusaink puhány, cselekvésképtelen magatartása miatt.  Nemrég az egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő sajtótájékoztatón a következőképpen nyilatkozott: „Azok, akik az autonónia-referendumot kezdeményezik, nagyon jól tudják, hogy nem lehet azokat megszervezni a jelenlegi törvények szerint. Úgy vélem, hogy a nemzetközi válság idején mind a polgármestereknek, mind a községek vezetőségének sokkal fontosabb gondjai vannak az illető referendumnál. Szerintem azok akik ki akarják használni ezt a pillanatot, nem csupán felelőtlenek, hanem kissé alávalók, mivel pont most nincs türelmük várni.” Az ilyen önfeladó és ráadásul sértő megnyilvánulás csak elodázza az autonómia kérdésének napirendre tűzését.”
  10. Szász István Tas naplójegyzetei: A nemzetstratégia szükségességéről; Óvatos mérlegeléseink közhelyes ismétlése
  11. Sárközy Csaba: Naplójegyzeteimből
  12. Kocsis István: A megbékélés kulcsa: az igazmondás (fontos tanulmány)
  13. Kaslik Péter: Két pogány közt – a harmadikról ne is beszéljünk
  14. András Zoltán: Örök nagypéntek (vers)
  15. Tóth Károly Antal: A romboló hatalom ellenében (Múltról és jelenről Molnár János egy könyve kapcsán)
  16. Juhos Kiss János: Van remény
  17. Herta Müller. A Securitate még mindig szolgálatban (Nagyon fontos írás)
  18. Lehoczky Leopoldina: Áldozatok
  19. Rab Zsuzsa Otthagyott városomban (vers)
  20. Egy elkötelezett, tudós ember (Kolunbán Zsuzsanna beszélgetése Szabó M. Attila helységnévkutatóval
  21. Névjegy: Szabó M. Attila
  22. Szőcs Károly írásai:
  23. Kocsis István: Búcsú Dezső Istvántól
  24. Bauer Béla: Sorstársak (In memoriam Dr Nagy Béla)
  25. Búcsú Dr. Prof. Kasza Lászlótól (nyugdíjas egyetemi tanár)
  26. Kiss J. Botond: Suttog a természet
  27. Sipos József: A szilágysági fazekasság
  28. Kárpáti képek sorozat könyveiről
  29. Katona Szabó István: Tájékoztató új kötetem megjelenéséről
  30. Részletek Katona Szabó István közéleti és írói tevékenységéből
  31. É. Kováts Lajos: Elméleti bolyongás az Érmellék múltjában (4)
  32. Balázsi Dénes: Csermely–utam vargabetűi
  33. Ferenczes István: Te miért?
  34. Irodalom: Reviczky Gyula
  35. Tamási Áron: Dög a természetben
  36. Reviczky Gyula: A filiszteusokhoz (vers)
  37. BOÁ: Fakó fények között (vers)
  38. Gyermekoldal: BOÁ: Tavasztündértől a Manók Országáig

 

Az ÁTALVETŐ (73) 2010. márciusi számának melléklete: Serdült Benke Éva: Kastélyok és kastélylakók – sorsok
 

ÁTALVETŐ /74

  1. június

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő,  B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal),

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 60 oldal

 

  1. Fedőlap: Juhász Gyula: TRIANON c. verse
  2. Hírek: EKOSZ; Szegedi Erdélyi Kör: Február 25-én kezdeményezik az I V

világháború után a Kolozsvári Egyetemmel Erdélyből áttelepült tanárok, orvosok és utódaik felkutatását;  Sopron, Monor, Izsák, Salgótarján köreinek beszámolói

  1. P.: Katarzis az éjben (fontos és jó írás)
  2. Juhos- Kiss János: Lelki fegyverletétel nem volt (vers)
  3. Szász István Tas: Két lábbal a Kárpát-medence földjén (Visszatérő gondolatok Trianonról egy talán utolsó esélyt nyújtó pillanatban)
  4. SZIT: Síró kereszt (vers)
  5. Ágoston András: A magyar nemzet a szerves fejlődés útján
  6. Csapó Endre: Időben szólunk: Részlet: Egy Kolozsváron 1994-ben megtartott, a magyar jövő lehetséges útjairól szóló tanácskozáson körüljárták a nemzetfogalom kérdését. Egy fejtegetést ebből kiemelünk: „Az ország szétdarabolása előtt a szentistváni nemzet öntudata egy egységes, az információk terjedésének akkori sebességétől behatárolt kommunikációs közegben szerveződött, identifikációs alapja a nemesi nemzet államalkotó képessége és előjoga volt. Ezen államnemzeti felfogás legitimációs alapját (1867 óta kiváltképp) az a leplezett ígéret képezte, amely úgy hangzott: a különböző nemesi és egyéb feudális előjogok lebontása a modern jogrendszer eszköztárának intézményesítése révén minden szentistváni birodalomhoz hű magyar állampolgár a magyar nemzet része lehet.. Jelentős nemzetiségi rétegek gyors magyarosodása (asszimilációja) enne az államnemzeti felfogásnak az adaptálásához fűződik, hiszen ebből a szemszögből nézve az asszimiláció társadalmi státuszemelkedéssel járt együtt. Trianon után ez az új járhatatlanná vált, a magyar nemzeti öntudat identifikációs alapjai átértékelésre szorulnak.”  (…)

 

Trianon új szerkezetet hozott létre amelyben végtelenül elönytelen helyzetbe került a magyar nemzet. Az utódállamok népességi létszáma a magyarság asszimilációs veszteségéből gyarapodik, anélkül, hogy képesek lennének olyan vonzó állapotokat nyújtani, mint azt a szentistváni Magyarország tette. Helyette nyers sovinizmussal, elnyomással, esetenként üldözéssel, mindenképpen hátrányos kezeléssel alkalmazzák az erőszakos asszimilációt.

Magyarország külpolitikai törekvése a húszas harmincas években Trianon etnikai igazságtalanságainak megszüntetésére irányult. Ezt elérte, a visszatért területekkel egyenlőségi alapon elfogadhatóan megoldódott az etnikai kérdés. Az újabb háború ezt újra felborította, de fő törekvésként véglegesen tönkretette Közép-Európát.

Saját megjegyzésem: A tanulmány későbbi részében a szerző a diaszpórában élő , vagy ha úgy tetszik nyugati országokban élő, magyarsággal való törődés, foglalkozás fontosságát taglalja. Be kellene kapcsolni őket a magyarság nagy vérkeringésébe. Ez nemcsak azokra az első generációs magyarokra vonatkozik akik még beszélik a magyar nyelvet, hanem a másod, sőt harmadgenerációs egyénekre is akik már nem ismerik a magyar nyelvet, a kultúrát, de valahol a mélyben még ott pislákol egy kis magyar öntudat./

 

Természetesen a nemzetegyesítésről van szó, ami most – nagyon reméljük, hogy egészen komolyan kormányprogram A sokat hivatkozott alkotmányt 6. § (3) bekezdés – ami állami feladattá teszi a határokon kívül élő magyarokért érzett felelősséget és az anyaországgal való kapcsolat előmozdítását – csak áttételesen értelmezhető a Kárpát-medencén kívüli magyarságra (világmagyarság, diaszpóra, emigráció, nyugati magyarság) pedig jelentőségében nem kisebb, mint a Medencén belüli idegen fennhatóság alá került nemzetrészé.

 

  1. Kozma László: A Királyhágón (vers)
  2. Csapó Endre: A magyar baloldal csupa vörös, ugye? A Jobbikról is szó van benne)
  3. Ágoston András: Közös fellépés: tévhitek meghaladás; Új szelek
  4. Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája: Nemzeti fordulatot sürgetnek a külhoni magyarok
  5. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-Platform elnöksége
  6. Frigyesy Ágnes: Befejezetlen forradalmainkat be kell fejeznünk!
  7. Tóth Károly Antal: Kívánhatjuk-e magunkat a finnországi svédek sorsát?
  8. Csirák Csaba: Édes és mostoha nyelv
  9. Kocsis István 70. születésnapjára
  10. Csukás István: Ima a bölcsőhely nevéért (vers)
  11. Sárközy Csaba: Rege a Balatonról, a vasútról és a pusztító tudatlanságról
  12. Frigyesy Ágnes: Felavatták a Kárpát-Haza Templomát Verőcén
  13. EMTE-beszámoló (Kese Ferenc Antal, az EMTE elnöke.
  14. Tőkés László: „Vessünk végre véget a terméketlen köldöknézésbe fulladó önsajnálatnak”
  15. Erdélyi művészek Leányfalun
  16. Szász István Tas: Jubileumi kiállítás előtt
  17. Frigyesy Ágnes: Makovecz Imre Tőkés László díjat kapott Kisvárdán
  18. „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó (Program)
  19. Szőcs Károly: A központi idegrendszerre vonatkozó újabb felismerések és azok jelentősége a pedagógiában
  20. Lehoczky Leopoldina: A megbocsátás kegyelem
  21. Juhász Gyula: Testamentom (vers)
  22. Gál Mihály: Kelet-Rómaiak és keleti románok (histórikus esszé)
  23. Farkas Árpád: Szól a kokas már, (vers)
  24. Szekeres Lukács László: II. János magyar király élete és kora
  25. É. Kováts Lajos: Elméleti bolyongás az Érmellék múltjában
  26. Csermely-utam vargabetűi (Balázsi Dénes önéletrajza)
  27. Irodalom: Molter Károly írásai: Maros-Vásárhely; Marosvásárhely
  28. András Zoltán: Lehet még (vers)
  29. Szabó Lőrinc: Dunántúli idillek; Dunántúli idillek VI.
  30. Gyermekoldal: Krafft Vilma ny. tanítónő: Péter csodálatos kalandjai

 

ÁTALVETŐ /75

  1. szeptember

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő,  B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal),

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 60 oldal

 

  1. Fedőlap: Ady Endre: Az Isten balján (vers)
  2. Hírek: EKOSZ, Izsák, Szegedi erdélyi Kör, Szekszárd; Tusványostól féltik Románia egységét is
  3. Csapó Endre: Történelmi ébrenlét – orbáni törekvések
  4. Ágoston András: Küzdelem a lelkekért
  5. Borbély Zsolt Attila: Érték és érdek a Kárpát-medencei magyar politikában
  6. SZIT: Eljött az idő (Naplójegyzet)
  7. Tóth Károly Antal: „A Magyar Gárdának coki”!
  8. Közös dolgainkról (Intejú Lucian Nastasa-Kovács-al)
  9. Juhos Kiss János: „Iskola a határon”: a mezőségi magyar szórványban (Beszélgetés Balázs-Bécsi Attila igazgatóval, történelemtanárral
  10. Kocsis István: Búcsú Méhes Józseftől (gyógypedagógus, Oftalmológus)
  11. Csirák Csaba: Szilágyi Domokos családi levelezése
  12. Lehoczky Leopoldina: Lélektől Lélekig (Lükő Gáborról)
  13. Juhos Kiss János: Féltelek és szeretlek, Hazám
  14. Juhos Kiss János: Szőcs Gézának (Vers)
  15. Szász István Tas: Kolozsvár Leányfalun
  16. Szász István Tas: Trianon átka
  17. É. Kováts Lajos: Elméleti bolyongás az Érmellék múltjában
  18. É. Kováts Lajos laudációja Érszalacs díszpolgárává történő avatásán
  19. É. Kováts Lajos: Hazám az anyanyelvem
  20. Juhos Kiss János: Hazataláltál: Vasy Gézának (vers)
  21. Szilágyi Kálmán: Mindenkihez a saját nyelvén
  22. Frigyesy Ágnes: Erdélyi alapítványok a köz szolgálatában
  23. Szőcs Károly: A központi idegrendszerre vonatkozó újabb felismerések és azok jelentősége a pedagógiában
  24. Serdült Benke Éva: XX. századi erdélyi „gályarab” – prédikátorok; (Részlet: „Az üldöztetés nem 1956 véres őszén, hanem már a második világháború után elkezdődött A kommunista párt a hatalomátvétel után azonnal megrajzolta az ellenségképet: ez reakciós, emez a nép ellensége, amaz szabotőr, később kulák, hazaáruló, kém. Ezeket mind fel kell számolni a népi hatalom nevében! Aki a legkisebb dologban is másként mer gondolkodni, az osztályellenség! Magyarország 1956-os szabadságharca újabb lendületet adott az osztályellenség felszámolásának. Egyetemi és főiskolai tanárokat, diákokat, teológiai hallgatókat, minden rendű és rangú értelmiségieket siettek letartóztatni a forradalom leverése után. Ma már tudjuk, hogy a leszámolás Romániában kegyetlenebb volt, mint Magyarországon”) A tanulmány Sass Kálmán lelkész életéről és mártírhaláláról szól.
  25. Várkonyi László: Vádollak és ítélkezem (vers)
  26. Gál Mihály: Kelet-rómaiak és keleti románok
  27. P. Dr. Gál Mihály
  28. Szekeres Lukács Sándor: II. János magyar király élete és kora
  29. Marosi Barna: Marosvásárhely magyar irodalmi élete (1 – 2)
  30. Wass Albert: Egységes magyarság-könyvek; Gondolatok az írásról
  31. Irodalom:  Nagy Pál: Baranyai Decsi Czimor János
  32. Ines Nobile: Tévelygések a chat arctalan világában
  33. Osvát Ágnes: Hajnali látomás; Kérdőjelek… (két vers)
  34. Gyermekoldal: Péter csodálatos kalandjai – Krafft Vilma ny. tanítónő

 

(EZ a fenti 75. szám azért is érdekes mert tudományos cikkek is  tartalmaz)

 

ÁTALVETŐ /76

  1. december

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő,  B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal),

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Fedőlap: Havasi fenyők
  2. Hírek: EKOSZ, Izsák, Komló, Ötágú Síp-Szeged, Szegedi Erdélyi Kör, Szekszárd és Salgótarján erdélyi köreinek hírei
  3. Jókai Anna: Nem falfirka – Isten vízjele
  4. Szász István Tas: Adventi levél 2010
  5. Ágoston András: Korszakváltás a magyar – magyar viszonyrendszerben
  6. Csapó Endre: Románia kutyaszorítóban
  7. Borbély Zsolt Attila: Történelmi szükségszerűség: új magyar párt Erdélyben
  8. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az újraéledő nemzetpolitikáról: Az asszimiláció ellenszere a magyar állampolgárság .
  9. Segíts magadon, s az Isten is megsegít (Lehoczky Leopoldina interjúja Dr. Pordány Lászlóval)
  10. Nem fekszem itt (Ismeretlen költő verse)
  11. Az EKOSZ nyilatkozata a kettős állampolgárság kapcsán
  12. Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselőjének beszéde az EKOSZ 2010. november 6-i választmányi ülésen Sopronban.
  13. Az EKOSZ elnökének levele a 20. évfordulóját ünneplő Salgótarjáni Erdélyi Körhöz (Nagy Árpád)
  14. Szász István: Két kolozsvári emléktöredék 1940 őszéről
  15. Metz Katalin: Tornyok
  16. P. A madár meggyógyult… (Metz Katalin halálára -nekrológ)
  17. Dr Szűrös Mátyás: Köztársaság született „harangszavú délben”
  18. Juhos Kiss János: Könnyített honosítás
  19. Magyarul a küszöb alatt
  20. Elhunyt Toró Tibor atomfizikus, a MTA külső tagja (Serdült Benke Éva)
  21. érszalacsi Kováts Lajos (nekrológ)
  22. Dr. Vincze János és Dr. Vincze Jánosné: Erdély XX. századi igaz történelme – orvosi szemmel
  23. Szász István Tass: A Marosvásárhelyen 1960-ban végzett orvosok 50 éves találkozójára; Felejthetetlen (vers)
  24. Komlói Erdélyi Kör: Háromkút
  25. Fodor Emőke: A Kemény Zsigmond Mezőségi Szórványoktatási Központ alapkőletétele
  26. Hantó Zsuzsa: Kitiltott családok (Frigyesy Ágnes)
  27. Szőcs Károly: A központi idegrendszerre vonatkozó újabb felismerések és azok jelentősége a pedagógiában (2)
  28. Veér Győző Szováta: A törvény és az erkölcs
  29. Balázsi Dénes: Csermely-utam vargabetűi
  30. Szekeres Lukács Sándor: II. János magyar király élete és kora
  31. Marosi Barna: Marosvásárhely magyar irodalmi élete (3 – 4)
  32. Irodalom: Berde Mária
  33. Pilinszky János: Az ünnep angyala
  34. Beke György: Székely karácsony
  35. Jókai Anna: Az Advent (vers)
  36. Berde Mária három verse: Örök tagadás; Irgalom; Add meg uram…
  37. Gyermekoldal: Donászy Magda: Karácsonyvárás
  38. Mentovics Éva: Mióta van csillag a karácsonyfák hegyén?

Csukás István: Hideg szél fúj (vers)

EKOSZ © 2013. Minden jog fenntartva.