Átalvető – 2013

Átalvető 2013. 1 szám

Március

  • Aktuális
  • Március 15
  • Elemző (Csapó Endre, Ágoston A.)
  • Erdély viharos története Előszó és részletek a könyvből
  • Szász I. Tas naplójából
  • Erdélyi körkép (Borbély Zs.A. Ágoston
    András, Demeter Szilárd, Bartos Lóránd,
    Szőke Mária Magdolna írásai
  • Beszámolók Erdélyi Don-kanyari áldozatok
  • Torma-kiállítás a várban
  • In memoriam Veress Zolán
  • Csép Sándor
  • Könyvbemutató: A medgyesi szabadegyetemről
  • Támogatóink
  • A kulturáltság
  • Gömbvillámok – recenzió
  • Eleven hagyomány: Tóth István

Az Átalvető 2013 márciusi számának 1-56 oldala (4,4 MB) illetve a 57-64 oldala (601 kB) letölthető pdf formátumban


Átalvető 2013. 1 szám

Június

  • Elemző – Csapó Endre és Ágoston András írásai
  • Nyílt tér: nyílt levelek nyílt dolgainkról
  • A 75 éves Szász I. Tas köszöntése
  • História (Holokauszt Romániában, Medgyes történetéből)
  • Portré: Hankó Zoltán professzor
  • Könyvbemutató: Várvédő
  • Műhely
  • dr. Kazár Lajos életműve
  • Magyar-magyar különbségek
  • Székely művészeink
  • A zászlóháború előzményei
  • A kulturáltság
  • Emlékek húrjain
  • Marosvásárhely, ahogy mi láttuk Farkas utca
  • Eleven hagyomány: Orbán János

Az Átalvető 2013 júniusi számának 64 oldala (1,62 MB) letölthető pdf formátumban


Átalvető 2013. 3 szám

Szeptember

  • A baloldali támadás balsikere – Csapó E. elemzője
  • Nyílt tér Levelek Viviane Redingnek
  • Toró: Utcára a politikával
  • Napló: Szász I. Tas, Nagy M. Gábor
  • Székely Mózes szobra Felsősófalván
  • Interjú Atzél Ferenccel
  • Búcsú Rácz Sándortól
  • Reflexiók Spaller Árpád, Juhos-Kiss J., Gyárfás András tollából
  • Kurkó Gyárfás, az utolsó hiteles kommunista
  • Gólya vagy karvaly hozza-e a gyermeket? Szőcs Károly a születésről, szülésről
  • A sokat szenvedett Úz-völgye
  • A női lélek dicsérete
  • Irodalom: Weöres Sándor

Az Átalvető 2013 szeptemberi számának 64 oldala (3,32 MB) letölthető pdf formátumban


Átalvető 2013. 4 szám

December

  • Szász I. Tas adventi levele
  • Az Átalvető decemberi kommentárja
  • 2013 karácsonyán
  • Autonómia-kitekintő
  • Csapó Endre demokrácia-elemzője
  • Kovács Endre professzor 95 éves
  • Lélekmentés Balázsfalván
  • Könyvekről: Kuszálik Péter
  • Beder Tibor
  • Gutai István
  • prof. Gyéresi Árpád
  • Katona Ádám gondolatai egy történelmi kézikönyvről
  • Hogyan árusította ki Ceausescu a németeket
  • Megtörtént-e a hargitai csata? – történelem és mítosz
  • Szőcs Károly a gyermekáldásról II.
  • Irodalom: Karinthy Frigyes

Az Átalvető 2013 decemberi száma (3,4 MB) letölthető pdf formátumban

ÁTALVETŐ /85

  1. március

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Hírek: Székely zászlót minden házra
  2. Nyílt levél Thorhjorn Jagland Úrnak, az Európa Tanács főtitkárának
  3. Szász István Tas: Óvatos elmélkedés forradalmi évfordulón
  4. P. Az Átalvető márciusi kommentárja
  5. Csapó Endre: „Orbán-Magyarország: demokratikus arculatú diktatúra”
  6. Ágoston András: Autonómia helyett érdekérvényesítés?
  7. Csapó Endre: Erdély viharos története (könyv ismertető – Kövesdy Pál): Csapó Endre: Erdély viharos története (avagy az oláh nép kialakulásának, majd a román állam létrejöttének, a magyarellenes román mozgalmaknak, Erdély elvesztése körülményeinek montázstörténete)

Előszóban: Az 1921-ben született szerző  1949-ben emigrált Ausztráliába. A Magyar Élet főszerkesztője az ausztráliai magyar szervezeteket összefogó Ausztráliai Magyar Szövetség fóruma. A Magyar Életben, de a világ több sajtójában így az Átalvetőben is közöl. Írásai, elemző tanulmányai a magyarság sorskérdései iránti elkötelezettségről, haza- és nemzetszeretetről és ennek érdekében tenni akarásról tanúskodnak. Eddigi tevékenységét a Magyar Örökség Díjával és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.

A szerző aki szűkebb és tágabb hazájától is messze él, hihetetlenül sokoldalú és naprakész ismeretekkel rendelkezik mind a hazai, mind a külhoni magyarság politikai és társadalmi életét illetően.

Dr. Kövesdy Pált, a könyv előszavának szerzőjét idézzük: „Csapó Endrének az Erdély viharos története című összefoglaló munkája nemzetstratégiai jelentőségű, mert erőt ad a lelkeknek és muníciót a kezekbe. A múltról szó a jelenhez a jövő érdekében.

A szerző hangsúlyozza, hogy ő nem tör történészi babérokra, ő nem történész és ez nem egy történészi szakmunka. Azonban tudni kell, hogy hézagpotló mű már csak azért is, mert olvasmányosan tárja elénk mindazt amit a történészek a maguk szakszerű nyelvezetével, források megjelölésével és azokra való utalásokkal olvashatatlanná tesznek egy-egy szakkönyvet. Ugyanakkor nem köti semmilyen ideológiai elvárás, nem kell a diploma és egyéb kitüntetések mögül előkandikáló tekintéllyel elmondania, hogy felejtsük el Trianont és most már foglalkozzunk, lehetőleg a nagyhatalmak segítségével létrejött, csonka országhatárokon belül élő magyarsággal.

A könyv megjelenése a hétköznapi emberek számára nagyon fontos esemény. Köszönet érte az Erdélyi Körök Országos Szövetségének, akik gondozták, megjelentették és terjesztették a könyvet.

  1. Szász István Tas: Történelmi párhuzamok a magyar és kisebbségi magyar múltból és jelenből
  2. Összefogást sürget Tőkés László az európai polgári kezdeményezés ügyében
  3. Szász István Tas:  Naplójegyzetek
  4. Felső-Háromszéken nem kívánatosak (Néppártiak az MSZP látogatásáról)
  5. Elvitetné Rákóczi hamvait Kassáról a szlovák érsek
  6. Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) : Önleleplezők (Krónika)
  7. Ágoston András: Hadüzenet?
  8. Demeter Szilárd: Erdélyi kampánykalauz 13+1 pontban
  9. Bartos Lóránt. Erdély jövője román szemmel – nagy egyesülés után jöhet a nagy szétszakadás?
  10. Szőke Mária Magdolna: Trianontól Öszödig, avagy a pestises hullák bedobálása Erdélybe
  11. Ábrám Zoltán: Megemlékezés a Don-kanyari áldozatokról
  12. Írónak rendelte az Úr! (Elhangzott 2013. Január 12-én Bonyhádon, a Wass Albert napon)
  13. Vetési László: Köszönet az áldást hozóknak
  14. Frigyesy Ágnes: Thorma János – egy méltatlanul elfeledett európai hírű magyar festőművész feltámadása
  15. Frigyesy Ágnes: Nagy családban a szeretet kötelékében
  16. Osvát Ágnes: Sorok Kilyén Ilka színművésznőről, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának tagjáról, a Rekviem egy házért című kamaradarab előadásának kapcsán
  17. Derzsi Ferenc: Tündérkert-énekes misszió Erdélyben (A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tevékenységéről)
  18. Veress Zoltán (1936 – 1913.) – nekrológ
  19. Bereczky-Veress Bíborka: Nyílt levél a leleplezetthez
  20. . Búcsúzom: Veress Zoltán három verse: Vacsoracsillag; Göncölszekér; Miért jöttél;
  21. Szász István Tas: Személyes hangú emlékezés Csép Sándorra
  22. Katona Szabó István – nekrológ
  23. Szabó M. Attila: Adatok a medgyesi szabadegyetem történetéhez
  24. Gutai István: Gyaloghíd az Erdélyi bárkához (Serdült Benke Éva könyvéről)
  25. Nagy Lajos: Körorvosi élményeim
  26. Bemutatjuk: Tolna Megyei Jobbhorog c. lapot  (lapismertető)
  27. A marosvásárhelyi gyógyszerész képzés hatodik évtizede
  28. Gyéresi Árpád professzor a budapesti Semmelweis Egyetem díszdoktora
  29. Aforizmák a tudományról
  30. Schmidt Sándor tanár: Dr. Schmidt Béla orvos, lapkiadó, közíró emlékezete
  31. Veér Győző: A kulturáltság
  32. Gálfalvi Gábor: Kegyelemkenyéren
  33. Gyárfás András: Gömbvillámok
  34. Irodalom: Tóth István
  35. Tóth István verse: Fehérliliom
  36. Tóth István: Marosvásárhely irodalmi műveltségéről
  37. Kevésbé ismert történetek Munkácsy pesti napjaiból
  38. Székely János emlékezete: Utcák és szobrok (vers)
  39. Gyermekoldal: Pálosi Éva. A jószívű hóvirág
  40. Csűrös Emília: A két pásztortáska
  41. Lőrinc Pál: Háron füles (vers)

 

 

ÁTALVETŐ /86

  1. június

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Kezdőlap: Juhász Gyula: Trianon (vers)
  2. Hírek: május 11-én tisztújítás történt az EKOSZ-ban: Új elnök: Dr. Szekeres Sándor lett, alelnök Dr. Orbán Csaba, Az elnökség tagjai. Gál Imre, , Dr. Horvát István Károlyné, Horvátné Nagy Mária, Kajlik Péter, Nagy Árpád, Ruzsinszky László, Dr. Úry Előd, Valiskó Ferenc; Szekszárdi körben is tisztújítás történt: Kese Ferenc elnök lemondott és Bándi Imrét választották; Komló, Monor, Salgótarján, Izsák, Sopron erdélyi köreinek eseményei. A Budapesti székely Kör Alapytvány: Júl. 1- 2. Erdélyország találkozó – rendbírság
  3. Csapó Endre: Külpolitika Brüsszeltől Moszkváig, Az igazság magyar oldala (két írás)
  4. Ágoston András: Kezdődik a kampány
  5. Ágoston András: A HTMP és a külhoni magyarok
  6. Nyílt levél Benjamin Cardin szenátor úrnak, az amerikai Helsinki Bizottság elnökének
  7. Nyílt levél Európa polgáraihoz
  8. Okos Márton választópolgár: Nyílt levél az MSZMP Kongresszusához, Mesterházy Attila elnök úr részére
  9. Nyílt levél Rui Tavares Európai uniós képviselőhöz
  10. Végre tudom miért támadják (Szemlézte Szabó M. Attila)
  11. Közös Nyilatkozat – Magyarországon élő erdélyiek találkozóján: Budapest – Reménység Szigete, 2013. április 13.
  12. Frigyesy Ágnes: Verőce – 2013
  13. Sütő Andrásnak állítanak szobrot 2013. június 17-én.
  14. Nyárgus László (Felsősofalvi Kodáros Egyesület elnöke): Felhívás Székely Mózes fejedelem emlékének megőrzésére
  15. Szász István Tas 75 éves: Naplójegyzetek
  16. SZIT: 75 (vers)
  17. „Természetes a különvélemény” – Interjú Hermann Gusztáv Mihály történésszel
  18. Ludvig Emil: Holokauszt Romániában
  19. Szabó M. Attila: Fejezetek Medgyes történetéből
  20. Rabló kiált tolvajt
  21. Sebők Mihály: Görög
  22. Serdült Benke Éva: Emberélet az úton (Hankó Zoltán professzor emlékezete)
  23. Tisztelt barátom, kedves Sándor! (levél Hódi Sándornak)
  24. Székelyudvarhely legprímább orvosa (Gyöngyössy János)
  25. Juhos-Kiss János: Könyveid drágakövei
  26. Osvát Ágnes: Magyar írók, költők társaságában, az Átalvető fészekmelegében című könyv ismertetője
  27. Frigyesy Ágnes: Hunyadi Mátyás és a székelyek
  28. Frigyesy Ágnes: A Szent Koronát Istentől kapta a magyar nemzet
  29. Csaba testvér Szeretet-ösvényén
  30. Az Erdélyi Helikon szellemében
  31. L. A zarándok útja
  32. Sárközy Csaba: Balozsameggyestől Canberráig Kazár Lajos: (fontos anyag)
  33. Bereczky Örs Kovácshida környéki lelkész előadása: Mi a különbség a magyarországi és a nem magyarországi magyarok között?
  34. Osvát Ágnes: Székely művészeink
  35. Szász István Tas: 25 éves az Erdélyi művészek Leányfalun sorozat /Megjegyzés: A sorozat immár 28 éve folyamatos, ennyi idő telt el azóta, hogy az erdélyi művészek kiállíthatnak Leányfalun. Az indítást az a gondolat adta, hogy az anyaország szinte semmilyen ismerettel nem rendelkezik ami az erdélyi kultúra és művészet terén. A kiállító művészek nevét a tudósítás tartalmazza. A kiállítások megnyitói, könyvbemutatókkal és irodalmi estekkel voltak fűszerezve, mint valamikor az irodalmi szalonokban (kisközösségi műélvezet)
  36. Gerendás Lajos: Az ún. „zászlóháború” múlt századi előzményei
  37. Veér Győző, Szováta: A kulturáltság
  38. Frigyesy Ágnes: Marosvásárhely, ahogy mi látjuk-láttuk
  39. Szász István Tas: Egy régmúlt vásárhelyi karácsonyra emlékezvén
  40. Árkossy István: Farkas utcai csendes ballagás
  41. Gyárfás András: Gömbvillámok
  42. Irodalom: Orbán János (1880 – 1959)
  43. Régi idők tanúi: Kőmíves Nagy Lajos korabeli tudósításaiból
  44. Kamenitzky Antal versei: Olyan legyek…; Repülj, kis gazdám; Az est;
  45. Gyermekoldal: Osvát Kálmán: Levelek a fiamhoz

 

 

 

ÁTALVETŐ /87

  1. szeptember

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Fedőlap: Kamenitzky Antal: Kusza képek (részlet)
  2. Hírek: EKOSZ – 2013 június 29-én Erdélyország az én hazám világtalálkozó keretén belül került sor az erdélyi és székely körök konferenciájára; Nyilatkozatban utasítják el a Határon Túli Magyarok Pártja létrehozására tett kísérletet

A Budapesti Székely Kör közleménye szerint. A Székely Kör vezetősége elhatárolódik Gaál István alapító, programfelelős  2013. júliusi, senkivel nem egyeztetett körlevelétől valamint Gaál István minden további döntésétől, nyilatkozatától. Gaál István a továbbiakban nem illetékes és nem jogosult a Budapesti Székely Kört képviselni, valamint annak nevében nyilatkozni.

További hírek: Szekszárd, Mezőberény, Salgótarján erdélyi köreinek hírei

  1. Csapó Endre: Baloldali támadás balsikere
  2. CÖF-CÖKA által szervezett Szellemi Honvédelem Mozgalom tagjai: Tisztelt Viviane Reding asszony!
  3. Tibor Fischer írása a Guardianben Magyarország sajtómegítéléséről
  4. Nyílt levél Viviane Reding Asszonyhoz, az EU Igazság, Alapjogok és Állampolgárság Biztosához /George L. Seymour, M. Sc.
  5. Toró: Az utcára kell menni a politikával
  6. Kamenitzky Antal: Ha tiltanák a zászlónk…
  7. Facárdi Botond: Nemzetféltők és távolmaradók
  8. Felhívás a Nagy Menetelésre az egységes, önálló, autonóm Székelyföldért
  9. Szász I. Tas: Naplójegyzeteiből
  10. SZIT: Eltisztogatva (vers)
  11. SZIT: Még holtában is! (vers)
  12. Nagy Major Gábor: Csak egy nap…
  13. Cs. Kolozsvári művészek ajándékműsora Leányfalun (A 75 éves Szász István Tasnak)
  14. Szekeres Lukács Sándor: Szoboravatás augusztus 25-én Székely Mózes erdélyi fejedelem tiszteletére Felsősófalván
  15. Nagy Major Gábor: A pillangó halála (vers)
  16. Frigyesy Ágnes: Wass Albert hagyatéka Verőcén
  17. Nagy Major Gábor: Háromszék augusztusban
  18. Spaller Árpád: Beszélgetés Atzél Ferenccel, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány volt ügyvezető titkárával, elnökével.
  19. Mátyás B. Ferenc: Hadd, sajogjon…(vers)
  20. EMI-tábor: Veszélyes zászlótörvény?
  21. Gerendás Lajos: Az ún. „zászlóháború” múlt századi előzményei
  22. Bíró Dénes: A hun királyi korona
  23. Patrubány Miklós: Életre, halálra – Végső búcsú Rácz Sándortól
  24. Nagy Árpád: Józsa Lászlóné emlékezete
  25. Ábrám Zoltán: Erőss Zsolt mennybemenetele
  26. Lohinszky Lóránd (Nekrológ)
  27. Szekeres lukács Sándor: Egy székely ember a tudományról és a helytállástól
  28. Gutai István: Trianoni Szemle idei első száma
  29. Fény és árny (Körorvosi élményeim) – dr. Nagy Lajos könyve
  30. Osváth Sándor: A Badacsonyi Szfinx (Maniu Gyuláról – egy érettségi találkozó kapcsán
  31. Gálfalvi Gábor nyug. ig. tanító, Alsóboldogfalva (Hargita megye): A borzalom éjszakája
  32. Spaller Árpád: Reflexiók az ötvenedik érettségi találkozóm kapcsán. (Részlet:

Volt diáktársamat ki kell ábrándítsam, mert bizony mi „magyarkodtunk”, elsősorban a jelenlétünkkel. Magyarul beszéltünk és abba az iskolába kértünk bebocsátást, ahol éveken keresztül tanultunk és ahova ezelőtt tíz évvel be sem engedtek az új honfoglalók. A mi iskolánk 1902-ben épült a magyar református hívők és emberek, valamint a magyar állam segítségével. Elődje a Farkas- utcai Kollégium, 1802-ben szintén a magyarok pénzéből épült. A régi kollégium félköríves nagykapuja fölött emléktábla hirdeti: LITTERIS ET PIETATI SACRUM. A(nno) Chr(istianae) MDCCI” (vagyis a Tudománynak és kegyeletnek szentelve a Krisztus utáni 1801. esztendőben). Az új jövevények már ezt a jelszót is a sajátjukként használják. (lásd. Szabadság, 2011. december 10.) A mi iskolánkban tanított Apáczai Csere János, Gyulai Pál, Kovács Dezső, Seprődi Pál, Xántus János, hogy csak az ismerteket említsem. Ebből az iskolából indultak el, többek között az első világháború után kibontakozó erdélyi magyar irodalom megteremtői Makkai Sándor, Ligeti Ernő, Jékely (Áprily) Lajos, Kós Károly. Ők a transzszilvanizmus az erdélyi szellem kibontakoztatói. Ligeti Ernő írja, hogy a transzszilvanizmus az a harc melyben a „klasszikus értelemben vett erdélyi protestáns szellem küzd egyrészt a gondolat szabadságáért, másrészt az anyaországban kialakult ama közfelfogás ellen, hogy Erdély irodalma az állameszme fékező erejének híján skizmát követ el és túlságosan „elhajlik” a nemzeti hagyományoktól”. (Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma, Pallas-Akadémia Könyvkiadó Csíkszereda, 2004, pg. 140.) „A protestáns és erdélyi szellemen kívül, ami a kolozsvári Református Kollégiumot jellemezte az irodalmi érdeklődés és a költői tehetség kibontakoztatására nagy hatással volt az akkor már közel fél évszázada  működő Gyulai Pál Önképzőkör – írja Jancsó Elemér (Reményik Sándor élete és költészete, Kolozsvár, 1942.5.). E nemes hagyomány folytatója volt amíg bírta és tehette Csetri Klára magyartanárnőnk is.

A sokáig agyonhallgatott  nagy magyar író Szabó Dezső, akit még ma sem méltatunk az őt megillető helyen, azt nyilatkozta, hogy „Az anyám és a kolozsvári református kollégium fia vagyok”. Annyira szerette Alma Materét, hogy végrendeletében azt írta: „Összes, bárhol található, már kinyomtatott vagy még kéziratban levő írásaim minden szerzői jogát (magyar nyelvű kiadás, fordítás, dramatizálás, film, részek közlése stb.) hagyom második Édesanyámra, a kolozsvári református főgimnáziumra…)”

  1. Juhos Kiss János: Mit jelent nekünk Kolozsvár?
  2. Juhos Kiss János: Elindultam a folyók mentén lefelé (vers)
  3. Gyárfás András: Gömbvillámok
  4. Nagy Árpád: „Annyi a jogunk, amennyit ki tudunk harcolni”. (30 éve hunyt el Kurkó Gyárfás)
  5. Szőcs Károly: Valamikor a gólya hozta a gyermeket, ma pedig ezt a szerepet a karvaly ragadta magához
  6. Szabó Zoltán (Szentjakabfa): Gyurcsány Ferenc személyisége a pszichiátria tükrében
  7. Kamenitzky Antal: Kusza képek (vers)
  8. Serdült Benke Éva: Egy sokat szenvedett föld, az Úz-völgye
  9. Veéer Győző, Szováta: A női lélek dicsérete
  10. Irodalom: Weöres Sándor
  11. 100 éve született Weöres Sándor: Önkarikatúra; Fű, fa, füst (versek)
  12. Kőmíves Nagy Lajos: Bicsérdy „Mester” birodalmában (Keleti Újság, 1927. június 20.)
  13. Gyermekoldal: Osvát Kálmán: Levelek a fiamhoz (3)
  14. Weöres Sándor: A békakirály (vers)
  15. Weöres Sándor: Déli felhők (vers)

 

ÁTALVETŐ /88

  1. december

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Fedőlap: Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa (vers részlet)
  2. Hírek: EKOSZ, Monor, A budapesti Székely Kör programjából, Sopron, Komló, Ötágú Síp-Szeged, Nagykanizsa, Salgótarján, Szekszárd erdélyi körei
  3. Szász István Tas: Adventi levél 2013.
  4. P.: Meleg, mosolygós szemek
  5. Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa (vers)
  6. Juhos-Kiss János: Ima és karácsony
  7. Keszeg Tibor, Szentendre: Apukát várom karácsonyra
  8. Halász Bálint: Karácsonyra
  9. Molnár Péter: Tüzet kéne rakni
  10. Izsák Balázs: Kezdődhet a párbeszéd az autonómiáról
  11. Kiáltvány (A Székelyek Nagy Menetelésének egyetlen, hivatalos dokumentuma)
  12. Gazda József: A „székelyföldi elkülönülési kísérlet” ürügyén… (Válaszféle Magyari Nándoroknak)
  13. Rozsnyai Sándor ügyvéd: Alkotmányos jogunk az autonómia
  14. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet lelkészének fohásza 2013, október 27-én Budapesten, a Román Nagykövetség épülete előtt
  15. Csapó Endre: A demokrácia nem baloldali szabadalom
  16. Közhasznúsági jelentés – 2012 (EKOSZ)
  17. Facárdi Botond:  (Sabin Gherman: Történelmi régiókat, autonóm Székelyföldet
  18. Szabó István: Nagyvarjas (1333, 1822…?!)
  19. Székelykapu-avatás Szatymazon
  20. Banner Zoltán: Dr. Szász István Tas laudációja; (Részlet. „De ahogy a kis Jézus  megmenekült, úgy menekítettük/menekítjük magunkban odabent Erdélyben s idekint akárhol az Örök Erdély szellemét, amelyről a kalotaszegi, bánffyhunyadi születésű, án dunamelléki író-filozófus református püskök, Ravasz László ezt jegyezte le 1941-ben: „Az örök Erdély négy hivatása: 1. mindig szenved és vár; 2. mindig egyensúlyoz és hagyományt őriz; 3. mindig képviseli az egész nemzeti öncélúságot;  és 4 mindezzel az egész, teljes magyar élet titokzatos folyóvizét duzzasztja (…) Az erdélyi szellem sorsábrázolás és életparancs”
  21. Bodolai Gyöngyi: A kettősség jegyében
  22. Ambrus József: Anyám nyelvén (vers)
  23. Kiss Judit, /Krónika/: Visszamagyarítás erőszak nélkül
  24. Rostás Szabolcs /Krónika/: Az emberi jogok biztosítása nem belügy (Interjú: Semjén Zsolttal)
  25. Osvát Ágnes: A tisztesség elégiája (Kuszálik Péter: Hosszú úton című könyve)
  26. Ambrus József: Kifosztott szépség (könyvismertető és vers)
  27. Beder Tibor: Egymás között magyarul (Oláh Gál Elvira)
  28. Gutai István: Földönfutók, hontalanok – könyvismertető
  29. Gyéresi Árpád: Azok a szép diákévek – Gyógyszerészek emlékeznek
  30. Nagy Major Gábor: Opusok -nemcsak hegedűre (vers) – Nagy-Major Gábor: könyvének ismertetése
  31. Serdült Benke Éva Erdélyi bárkájának bemutatóiról
  32. Katona Ádám: Színe és visszája (Gondolatok A székelység története c. ifjúsági kézikönyv kapcsán)
  33. Keisz Ágoston (Origo). Négyszáz éve kezdődött Erdély aranykora
  34. Az erdélyi németek családegyesítésétől a kivándorlásig (Hogyan vásárolta meg a romániai németeket a Szövetségi Köztársaság)
  35. Erdélyi szászok himnusza (vers)
  36. Serdült Benke Éva: Történelem és mítosz
  37. Szőcs Károly: Valamikor a gólya hozta a gyermekeket ma pedig ezt a szerepet a karvaly ragadta magához
  38. Szőcs Károly levele (melyben lemond arról, hogy többet írjon)
  39. Veér Győző, Szováta: Művészet
  40. Gyárfás András: Gömbvillámok
  41. Irodalom: Karinthy Frigyes
  42. Karinthy Frigyes: A kályha mindenkihez meleg
  43. Karácsonyi elégia (vers)
  44. Gyermekoldal: Osvát Kálmán: Levelek a fiamhoz (4)
  45. Karácsonyi mese

EKOSZ © 2013. Minden jog fenntartva.