Átalvető – 2016

Átalvető 2016. 3 szám

December

  • A századik … Jubileumi lapszámunkat köszöntő írások
  • 2016 adventjén
  • Ágoston András elemzései
  • Naplójegyzetek (Szász I. T., Ábrám Zoltán)
  • 1956 hatvan éve (Szabó István, Szász I. T.)
  • Tóth Károly A.: Az Ellenpontok két dokumentuma
  • Prof. Péterffy Árpád: Az Erdélyi magyar sebészet története
  • Portré: Prof. Papp Lajos Tőkés-díja
  • Beszámolók
  • Hazanéző
  • Serdült B. Éva: Gerinceltörésben
  • A székelyek sójáról
  • Irodalom: Heltai Jenő

Az Átalvető 2016 decemberi száma (2,1 MB) letölthető pdf formátumban


Átalvető 2016. 3 szám

Szeptember

  • Magyar könnyek a román bíróságon
  • Három csapás Európára – Csapó Endre elemzője
  • Szász I. Tas naplójából
  • A fekete márciustól a fekete júniusig
  • 1956 hatvan éve: Csapó Endre emigrációs szemével
  • Szabó István nagyvarjasi szemével
  • Serdült B. Éva az 1949–50-es gerinceltörésekről
  • Gyárfás András az 55. érettségi találkozón
  • Laudatio: Jánossi Sándor
  • Péter házaspár
  • Keszeg Tibor a Bolyaiakról: apa és fia
  • A székely nemzet sójáról
  • Irodalom: Fehér Klára

Az Átalvető 2016 szeptemberi száma (2,2 MB) letölthető pdf formátumban


Átalvető 2016. 2 szám

Június

  • Márton Áron szobrának avatása Csíkszeredában
  • Elemző: Csapó Endre, Ágoston András, Fritz Tamás írásai
  • Szász I. Tas naplójegyzetei
  • 96 éves Trianon: Sarusi Mihály: Könyörgés
  • Sorin Mitu: Tisztelet a kivételnek, az írás elemzése (Szász I. Tas). és az Átalvető kommentárja
  • Kisebbségi sorban
  • Könyvbemutató
  • Tisztelgés: Szakolczay Lajos, Búzás Árpád
  • Serdült B. Éva: Időrosta
  • Teljes leszámolás a magyarokkal
  • Kodáros vára
  • Irodalom: Gulácsy Irén

Az Átalvető 2016 júniusi száma (2,4 MB) letölthető pdf formátumban


Átalvető 2016. 1 szám

Március

  • Ki áll a gólem mögött? – Kövér László-interjú
  • Csapó Endre: Év eleji látóhatár
  • Ágoston András: TGM és Európa sorsa
  • Szülőcsatorna és társadalmi felelősség – Kommentár
  • Angela Merkel árulása
  • A harmadik gyermek a padlóra küld? – (Bayer Zsolt írása)
  • E. M. Barki: Véleményterror Ausztriában
  • Szász I. Tas naplójából
  • Mit ír Cioran a székelyekről
  • Könyvbemutató: Transzszilván szemmel
  • Serdült B. Éva: Időrosta
  • Kodáros vára
  • Támogatóink
  • Irodalom: Erdős Reneé

Az Átalvető 2016 márciusi száma (2,8 MB) letölthető pdf formátumban

ÁTALVETŐ /97

  1. március

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Fedőlap: Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett ( vers részlet)
  2. Hírek: EKOSZ, EMTE-PAKS, Komló,Salgótarján, köreinek hírei
  3. MHO: Interjú: Kövér László: Meg kell állítani a lopakodó „brüsszelizációt” Az unió gazdasági, katonai, politikai értelemben nem volt soha olyan gyenge, mint most.
  4. Csapó Endre: Év eleji látóhatár; A terv váratlanul megbukott (Két írás)
  5. Ágoston András: KMAT a remény
  6. P.:Közös dolgainkról
  7. Böjte Csaba igazsága
  8. Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra (vers)
  9. Bencsik Gábor: Angela Merkel árulása
  10. Bayer Zsolt: A padló
  11. Véleményterror van Ausztriában (Magyar Idők)
  12. Egyed Balázs: Hogy állunk a sógorsággal?
  13. Szász István Tas naplójegyzetei
  14. Szász István Tas: Útrakészen (vers)
  15. Septimiu Borbil: Negyedműveltek tragédiája
  16. Mit ír Cioran a székelyekről?
  17. Szász István Tas: Transzszilván szemmel – Összmagyar szívvel (Részlet a Jelenkori gondolatokból: Ha a román – magyar viszonyból származó legfőbb kérdésekről beszélünk, vagyis az erdélyi magyarság életéről és megmaradásának lehetőségeiről szülőföldjén… akkor csak egy következtetés lehetséges… A legtöbbet az elszakított területeken élő magyarságért, ezáltal önmagunkért…akkor tehetjük, ha itt, közvetlen közelünkben egy erős és kívánatos, tehát valódi vonzó képet nyújtó országot építünk…

Nézzük hát meg most és újra, hogy mi a helyzet mai állapotunkkal szemben a szomszédok erős és öntudatos előretörésével. A mai csonka anyaországban nem csupán arról van szó, hogy nincs igazi nemzeti öntudat, hanem ami ennél is rosszabb..itt valóságos csonka magyar öntudatot alakítottak ki, Olyat, amelyik nem tud az elszakadt magyarságról és azok gondjairól, amelynek nincs veszélyérzete, s amelyik nem tudja, mit jelent a gyepű elvesztése egy következetes és ravasz etnikai tisztogatást folytató és másfél évszázada a terjeszkedésre játszó szomszéd mellett. Még pontosabban: ármányos és olykor a fizikai megsemmisítés eszközeitől sem visszariadó különféle szomszédok gyűrűjében… Mit tudják mifelénk, hogy alig néhány éve még a de la Nistru pâna la Tisa A Dnyesztertől a Tiszáig) jelszó hallatán, az európai belépésre váró román demokratikus parlamentben tapsvihar volt hallható…”

  1. Lukács Csaba: A szomszéd kertje
  2. Rédai Attila: A nem szeretett magyarság
  3. Orbán Viktor beszéde: Végső búcsú Erdély nagy szülöttjétől (Tőkés István református lelkész)
  4. Elhunyt Csávossy György (nekrológ)
  5. Majos-Nagy Gábor: Erdély zeng ma bennem (vers)
  6. Erdélyi Magyar ifjak Szövetsége (Lapunk megálmodója, kezdeményezője, első főszerkesztője emlékére (Orbán László)
  7. Gálfalvi Gábor: Egy hős magyar asszony (Bányai Júlia)
  8. Szabó István, Sarkad: Sziget (szórványnak nevezve)
  9. Juhos-Kiss János: Népünkért (vers)
  10. Keszeg Tibor, Szentendre: Jegyzetek rólunk és másokról
  11. Gyárfás András: Hit, remény, félelem
  12. Serdült Benke Éva: Időrosta
  13. Szekeres Lukács Sándor: Kodáros vára és mondája
  14. Osváth János: Egy sorozóorvos emlékei
  15. Irodalom: Erdős Renée
  16. Erdős Renée verseiből: Egyszer megnyugszom; Uram, uram!
  17. Székely János emlékezete: Vidám tudomány; Mentség (két vers)
  18. Zsidov Magdolna: Elmehordalék a hétköznapokból
  19. Gyermekoldal: Húsvéti mese
  20. Dsida Jenő: Nagycsütörtök (vers)

 

ÁTALVETŐ /98

  1. június

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Fedőlap: Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus (vers részlet)
  2. Hírek: EKOSZ – 2016. május 7-én, Nagyatádon volt a tisztújító közgyűlés. Újraválasztották: Dr. Szekeres Sándort (elnök) és dr. Orbán Csabát (alelnök); Hírek: Komlóról, Salgótarjánból
  3. Áder János köztársasági elnök jelenlétében avatták fel Csíkszereda főterén Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szobrát
  4. Csapó Endre: Jöhetnek az amerikaiak
  5. Ágoston András: Polkorrekt kisebbségek
  6. Fricz Tamás: Merkel zsákutcája, az Unió válsága /nagyon fontos írás a kommentárral együtt; Ezt megerősíti a Karc FM rádió egyik betelefonálós műsorának … Irén nevű szereplője, aki 2016. augusztus 18-án, többször is felhívta a hallgatók figyelmét az Átalvetőre és Fricz Tamás cikkére mint nagyon fontos anyagra./
  7. Jeszenszky Géza: Katasztrofális eredménnyel fenyegetik a magyarokat a közelgő választások
  8. Szász István Tas naplójegyzetei
  9. Sarusi Mihály: Könyörgés Csonka Boldogasszony neve napján (vers)
  10. Sorin Mitu: Tisztelet a kivételeknek (Románok és magyarok: rémálomba illő páros? (Szász István Tas)
  11. P. Júniusi kommentár: Megtartó fájdalom
  12. Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban (vers)
  13. Ferenczes István: Marosszentimrei templom, 2002 (vers)
  14. „Behavazott” kisebbségi ügyek – Tőkés Lászlóval a védhatalmi státus elő- és utóéletéről (Csinta Samu)
  15. Kiállás Tőkés László mellett
  16. Hans Hedrich (Forrás: Nemzeti internetfigyelő_ Megszólalt egy erdélyi közismert német publicista is Iohannis-t kritizálva, Tőkés Lászlót védve, a székelyek önrendelkezési jogát hangsúlyozva, mégpedig a nemzetközi jog alapján (Részletek)
  17. Hans Hedrich: A „neoceausiszta” ideológia feltámadása
  18. Kuti János: A magyar, aki jó román lehet
  19. Dr Ábrám Zoltán: Beszarábia Romániáé!
  20. Így gondozd a román zászlót
  21. Kincses Előd: A kétnyelvű utcanév-táblákat ki lehet tenni, de a marosvásárhelyi főtéren nem vonulhatnak fel a magyarok?
  22. Joggal Európában
  23. Pomogáts Béla: Identitásgyarmatosítás Erdélyben (Dani Erzsébet könyve)
  24. Gutai István: Réhon József: Fekete-fehér billentyűk c. könyve
  25. Tolna megye történelmi atlasza (könyv ismertető)
  26. Szabó István: Több mondat a zsarnokságról.. (Titkosan-Nyíltan c. könyv ismertetője)
  27. Nagy Gáspár: Félelmen túli… (vers)
  28. Szász István Tas: Szakolczay Lajos 75
  29. Ezüstfenyő díjat kapott Dr. Búzás Árpád
  30. Ábrám Zoltán: Tanultunk eleget 1990 fekete márciusából? (Részlet: Marosvásárhely fekete márciusa a magyar történelem, az erdélyi magyarság történetének máig eleven, vérző fejezete. Élő történelem azok számára, akik átélték, akik részt vettek az események forgatagában. Az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságnak nagyon mély csalódást és rettenetet jelentett. Még több mint huszonhat év távlatából is felfoghatatlan, hogy a jogaiért békésen kiálló kisebbséget a harmadik évezred fordulóján, békeidőben ilyen barbár erőszakkal megfélemlített az államhatalom. Amely a visszarendeződés szolgálatába szegődött. Utólag ráébredve: sok esetben a világnézetet és a hovatartozást mellőzve.(…)
  31. Ábrám Zoltán: Kányádi Sándor születésnapjára
  32. Gyárfás András: Családalapítás
  33. Megmagyarázom
  34. Serdült Benke Éva: Időrosta
  35. Simon Mária Tímea: Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal! (Részlet: „A listákat Bukarestben állították össze, úgy, hogy az észak-erdélyi magyarságnak azt az értelmiségi rétegét érintette, amely az 1940 – 1944 közötti időszakban  politikai szerepet is vállalt: így kerültek fel a listára olyan nevek, mint Vita Sándor országgyűlési képviselő, Mikó Imre jogász, magyar parlamenti képviselő az Erdélyi Párt országos politikai főtitkára, Járosi Andor evangélikus lelkész, aki a vészkorszakban zsidókat mentett, Mikecs László történész, a csángó kutatás egyik kiváló szakértője és természetesen olyan értelmiségi emberek is, akik meghatározóak lehettek a következő értelmiségi generáció kinevelésében. Így vitték el Kolozsvárról a református kollégium teljes tanári karát. Papíron a partizánakció megakadályozása a cél, a gyakorlatban etnikai tisztogatás zajlik az értelmiség lefejezésével. (…)A cél tehát elsősorban az erdélyi magyarság megfélemlítése volt, hogy az tömegesen hagyja el Erdélyt. (…)”
  36. Tófalvi Zoltán: Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (2) (A dokumentum az Átalvető alapítójának romániai börtönéveiről szól)
  37. Veér Győző, Szováta: Lélekrombolás
  38. Szekeres Lukács Sándor: Kodáros vára és mondája
  39. Irodalom: Gulácsy Irén
  40. Gulácsy Irén: Liliomnyílás
  41. 130 évvel ezelőtt, 1886. április 14-én született Tóth Árpád költő
  42. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz (vers)
  43. Gyermekoldal: Balázs Ferenc meséi egy lányhoz, akit nagyon szeretett
  44. Ábrányi Emil: Él a magyar! (vers)

 

 

ÁTALVETŐ /99

  1. szeptember

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Fedőlap: Tűz Tamás: Szent István király (vers)
  2. K(övesdy) P(ál): Magyar könnyek a román bíróságon (Nagyon fontos írás. Rávilágít arra, hogy a ma Romániájában milyen az élet a kisebbségben élők számára. Sajnos ilyenkor megkérdezi az ember, hogy hát hol vannak az erdélyi (romániai) magyar politikusok, akiknek kötelességük lenne az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok védelme, vigyázása és minden visszásság nyilvánosságra hozása és világgá kürtölése)
  3. Csapó Endre: Három csapás Európára
  4. „Orbán Viktor a 21. század Nagy Sándora”
  5. Ábrám Zoltán: Brexit, Junexit, Uexit
  6. Borbély Zsolt Attila: Választási kampány és autonómia
  7. Szász István Tas naplójából
  8. Tóth Marcell: Exodus előtt a vajdasági és a kárpátaljai magyarság
  9. Ábrám Zoltán: Fekete március, fekete június, fekete doboz
  10. Ágoston András: Morális hazaárulás
  11. Bákonyi Ádám: Soros cége a 2025-ig tartó projekt mögött
  12. Csapó Endre: Emigrációs szemmel, Csapó Endre 1964 – 2014 között született elemző írásai 1956 forradalmáról
  13. Csapó Endre: Mit ünnepel az ország
  14. Kányádi Sándor: Naplótöredékek (vers)
  15. Tamási Lajos: Piros vér a pesti utcán (vers)
  16. Szabó István (Sarkad): „Ezt is 1956-nak köszönhetitek, ugye?” avagy: magyarok himnusza – himnuszok magyarja
  17. Szabó István (Sarkad): 1956 után lépjünk vissza 500 évet! Nándorfehérvár, 1456
  18. Toró Árpád: Vallomás (vers)
  19. Serdült Benke Éva (2016): Gerinctörésben (Megjegyzés: Nagyon tanulságos írás az erdélyi magyarság II. világháború után szenvedéseiről, akiknek csak az az egyetlen bűnük, hogy  létük emlékezteti arra a románokat, hogy ez a föld nem az övék)
  20. Csegezi Károlyné Lőrincz Eszter Zsuzsanna: ifj. Lőrincz János hadapród emlékére
  21. Gálfalvi Gábor, ny. ig. tanító: Régi székely falusi élet
  22. Gyárfás András: 55
  23. Rédai Attila: Székely szabadság
  24. Tófalvi Zoltán: Székelykapu a leghűségesebb városnak
  25. Kajlik Péter táborszervező, a Mezőberényi Erdélyi Kör elnöke: Foci határok nélkül
  26. Vécsi Nagy Zoltán: A balladás drámaiságtól az életörömig
  27. Ferencz Vilmos elnök: Budapesti Székely Kör
  28. Életem Erdély – Serdült Benke Éva erdélyi témájú köteteit mutatták be
  29. Sárközy Csaba: Kedves Barátaim!
  30. Lukács Solymossy Éva: Jánossi Sándor nyugalmazott tanár méltatása Désen
  31. Lukács Solymossi Éva: Gondolatlélegzet (vers)
  32. Bodolai Gyöngyi cikkének részlete (Népújság, Marosvásárhely): A Péter házaspár Marosvásárhely díszpolgárai
  33. Székely János: Semmi soha (vers)
  34. Nagy Lajos: Zsigmond József (1927 – 2001)
  35. Ábrám Zoltán: Csíki Sándor emlékére
  36. Keszeg Tibor, (Szentendre):  A Bolyaiak: apa és fia
  37. Veér Győző (Szováta): A tudomány és a tulajdon
  38. Szekeres – Lukács Sándor: A székely nemzet sójáról, a sófalvi sóbányáról és sókamaráról
  39. Irodalom: B. Osvát Ágnes összeállítása: Fehér Klára
  40. Fehér Klára: Összes titkom papírzsacskóban; Hazatérés; Egyszerű megoldás.
  41. Bede Anna: Vers a világ (vers)
  42. Gyermekoldal: Hervai Gizella: Ábécés mese
  43. Kányádi Sándor: Ábécé – sorakozó
  44. Tűz Tamás: Szent István király (vers)

 

 

ÁTALVETŐ /100

  1. december

 

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja

Szerkesztő bizottság: Dr. Kövesdy Pál főszerkesztő, B. Osvát Ágnes (irodalom és gyermekoldal), Szabó M. Attila (Székelyudvarhely)

Alapító főszerkesztő: Orbán László

Kiadja az EKOSZ elnöksége

A lap 64 oldal

 

  1. Kövesdy Pál, az Átalvető főszerkesztője (vagy ahogy megszokhatták: K.P.): 100
  2. András Zoltán: őrizni kell (vers)
  3. Szász István Tas: 100 szép Átalvető
  4. Szabó T. Anna: Szilánk (vers)
  5. Osvát Ágnes: Gondolatok a számvetés idején (A huszonötödik év)
  6. Búzás Árpád (Szászmedgyes): Üdvözlet a végekről
  7. Csapó Endre (Ausztrália): A századik köszöntője

 

Az emigrációban kiemelt feladat volt Erdély dolgainak felszínen tartása. Erdélyi szervezetek alakultak világszerte, itt nálunk, Melbourne-ben ma is népes tábora van az Erdélyi Szövetségnek. Sydney erdélyi múltja is kimagasló volt, különösen tevékenyek voltunk a falurombolás idején. Minden eszközt  igénybe vettünk a figyelem felkeltésére, angol nyelven. A cserkészek gyalog mentek Sydneyből Canberrába 300 kilométeren át, táblákkal, feliratokkal beszédekkel tudatva a román cselekedeteket. A fővárosokban tüntetéseket rendeztünk, csakúgy a székvárosban, Canberrában, amikor az ausztrál parlament vendége volt Ceausescu. Nem kevés kellemetlenséget okoztunk neki, együtt a román emigrációval. Mindezeknek a történetét is  érdemes lenne összeállítani a régi újságokból, visszaemlékezésekből. (Bár tapasztalatunk figyelmeztet, Magyarországon ilyen dolgokra nincs érdeklődés). – Ez utóbbi, zárójeles mondathoz szeretnék hozzászólni. Van érdeklődés, van igény és akarat a megismerésükre és feldolgozásukra. A baj az, hogy az ide került emigrációs gyűjtemények szétszórtan találhatók, a legtöbb helyen feldolgozatlan állapotban. Azon fáradozunk, hogy amit lehet digitális formában a kutatók és a nagyközönség elé tárjuk. Ezt a munkát anyagi támogatás nélkül nagyon nehéz elvégezni. Nos ez az ami hiányzik és nem az érdeklődés.

  1. Spaller Árpád: Szemelvények az Átalvető negyedszázados történetéből a századik szám megjelenése kapcsán
  2. Híreink: EKOSZ – Monor, Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület teljesített és előkészületben levő programjai. Salgótarjáni Erdélyi Kör hírei. Komlói Erdélyi Kör eseményei. Mihálik Kálmán Alapítvány. Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete.
  3. Balló Ferenc kitüntetése
  4. Frigyesi Ágnes: Az 1956-os dicső forradalom 60. évfordulóján tartott ünnepi nagygyűlés meggyalázóiról.
  5. Szász István Tas: Adventi levél
  6. BOÁ: Elmélkedés, adventben
  7. Juhos-Kis János: Szenvedő gyermekszempár nézett
  8. Szerencsés Károly: Újjáépítés: szükség és érték
  9. Ágoston András: Magyar kisebbségek és a migránsválság
  10. Ágoston András: Az új eszmék térhódítása (Hungtington vs. Fukuyama)
  11. Szász István Tas naplójegyzetei: Népszavazás előtt; Jubileumi gondolatok; Ortodox és iszlám; Ünnepi elmélkedés; Rövid naplójegyzet

Nemzet a gyakorlatban akkor van, ha vannak nemzetszeretők, nemzetféltők. Azok esetében, akik ezt feleslegesnek tartják, csak azért használandó, mert a nemzetszeretők szerint mindenki része annak. Ha nem tudja, vagy nem akarja, akkor is, és normális történelmi körülmények között ennek ellenére megkapja a nemzettől neki járó védelmet. A nemzet megmaradása nemzetpolitikát igényel. És láthattuk, ez az, ami nem egyeztethető a pártpolitikával. Csak nagyon erős párt engedheti meg magának. De akkor kockáztat. Lehet a pártpolitikának egy olyan pillanata, amikor éppen a nemzetet, a hazát, a megmaradás emlegetését használja pártcéljainak elérésére, hogy utóbb hátat fordítson az egésznek. Nem egyszerű pontosabban vastag arcbőrt kívánó módszer ez (…)”

 

  1. Ábrám Zoltán: Egy szál virág Nyírő Józsefnek
  2. Szabó István: Koszorú
  3. Szász István Tas: 1956 ősze és annak 1959-es tavaszi következményei Marosvásárhelyen
  4. Tóth Károly Antal: Az Ellenpontok két fontos dokumentumáról

A romániai – mintegy kétmilliónyi – magyarság fennmaradása érdekében emeljük föl szavunkat a madridi konferencián képviselt országok népei előtt. (…) Erdély elrománosítása, kultúránk visszaszorítása soha nem látott erőfeszítésekkel folyik. A magyar többségű vagy színmagyar vidékekre és helységekbe – főleg a városokba – tömegesen telepítenek be Kárpátokon túli románokat. A hivatalos statisztikák adatai szerint országos lélekszámunk lényegében stagnál. (…) Nyelvünk a közéletből valójában teljesen kiszorított. (…)Azonosságtudatunk természetes kifejlődését minden eszközzel akadályozzák. Magyar nemzedékek sora nő föl értékeink lebecsülését, a román történelem és kultúra felsőbbrendűségét propagáló sovinizmus légkörében anélkül, hogy saját etnikumát, sőt Erdély valódi történelmét megismerhetné. Az államhatalom mint rejtőzködő ellenséghez viszonyul hozzánk, mindenekelőtt az értelmiséghez (…). A biztonsági szervek terrorja napirenden van. Ha értékeink védelmében szót emelünk, minket nyilvánítanak sovinisztának. Gyakorlatilag másodrendű állampolgárként élünk Romániában, akiknek szakmai érvényesülési lehetőségeit is korlátozza az a tény, hogy magyarok vagyunk. Önvédelmi lehetőségekkel nem rendelkezünk. Az egyén tehetetlen a hatalom önkényével szemben, közösségi érdekvédelmi szervünk pedig 1949 – a Magyar Népi Szövetség likvidálása – óta nincs. Így helyzetünket nem csupán az egyéni jogok hiánya, de kollektív jogfosztottság is jellemzi, mely két dolog esetünkben elválaszthatatlan. Helyzetünk megváltoztatásának esélyeit a leglényegesebben érinti az a tény, hogy a nemzetközi egyezmények nem foglalnak állást a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban. E problémának a nemzetközi gyakorlatban érvényesülő megközelítési módja, mely kizárólag az emberi jogok szempontját veszi figyelembe, megfeledkezik azokról az értékekről, melyeket egy nemzetiségi kisebbség tradícióira visszavezethetően, sajátos kultúrájában és kollektív egyéniségében mint közösség hordoz. Ezen értékek külön jogvédelmet érdemelnének. Mert míg a többség számára – túlsúlya és hatalmi helyzete következtében – a sajátos értékei számára kedvező közeg természetes módon adott, a kisebbségnek ehhez kollektív önvédelmi lehetőségekre lenne szüksége. Ezért az a törekvés, mely a kisebbségek emberi jogait azok csoportjellegének figyelembevétele nélkül igyekszik biztosítani – szándékától függetlenül kiszolgáltatja őket a többségnek. Mindezek számbavétele alapján úgy látjuk, hogy jogfosztott helyzetünk megváltoztatásának lényeges feltétele lenne, hogy a madridi konferencián létrejövő nemzetközi egyezmények rögzítsék megmaradásunkat és ezáltal értékeink megtartását biztosító emberi jogainkat.”

  1. Péterffy Árpád: Az erdélyi magyar sebészet története
  2. Lőrincz József: Bölcsőhely (vers)
  3. Bodolai Gyöngyi: Sem irigye, sem haragosa (110 éve született dr. Szentkirályi István gyermekgyógyász professzor)
  4. In memoriam prof. Dr. Szentkirályi István
  5. Frigyesy Ágnes: Papp Lajos szívsebész kapta idén a Tőkés-díjat
  6. Gutai István: Boldog sugár
  7. Gyárfás András: Reset
  8. Kisimre Ferenc: Lelkünk átölelte a Kárpátokat (Külhoni magyar újságírók találkozója Szegeden)
  9. Szekeres Sándor: Székelykaput avattak Felsősófalván
  10. Lukács S. Éva: (Dés): Dés hőseire emlékeztünk
  11. Juhos-Kis János (Budapest): Szamosújváron átadták az önálló magyar szórványgimnáziumot
  12. Simó Márton (Élő Székelyföld Munkacsoport): Rekviem egy templomért
  13. Gazda József (Háromszék napilap): A nem létező Székelyföld és a gyűlöletpolitika
  14. Juhos-Kis János: Látom, hűs szívünkre szakad a hó (vers)
  15. Serdült Benke Éva: Gerinceltörésben
  16. Nagy Gáspár: Töredék (vers)
  17. Szabó T. Anna: Vérbeszéd (vers)
  18. Szekeres-Lukács Sándor: A székely nemzet sójáról, a sófalvi sóbányáról és sókamaráról
  19. Eleven hagyomány – (B. Osvát Ágnes rovata): Heltai Jenő (1871 – 1957)
  20. Osvát Ágnes: Az anyák örökéletűek…
  21. Heltai Jenő versei: Karácsony, 1945; Karácsonyi ballada a régi jó időkről
  22. Gyermekeknek rovat: B. Osvát Ágnes: Mese egy háborús karácsonyról
  23. BOÁ: Nagymamáért (vers)

EKOSZ © 2013. Minden jog fenntartva.