EKOSZ alapszabálya – 2013.12.20

ERDÉLYI KÖRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

Alapszabály
(egységes szerkezetben)

A 2010. május 8-án tartott Közgyűlésen jóváhagyott Alapszabály módosítása egységes szerkezetben a 2013. december 20. napján megtartott közgyűlés 10. számú határozatával elfogadott módosításokkal.

1. § A szövetség neve, címe, jelképei és jogi helyzete

2. A szervezet (továbbiakban: szövetség) neve: ERDÉLYI KÖRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (továbbiakban rövidítve: EKOSZ).

Az EKOSZ működésének jogi alapja 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Az egyesületek szövetsége az őt mindenkor alkotó tagszervezetek önálló akarta folytán létező és működő, nemzeti elkötelezettségű, jogi személyként működő, közhasznú civil társadalmi szervezet. Az EKOSZ tevékenységét Magyarország egész területén, valamint a Kárpát-medence magyarok lakta vidékein, illetve az Európai Unió területén fejti ki.

Az EKOSZ, mint közhasznú társadalmi szervezet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, nekik anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

Az EKOSZ a neveléshez, oktatáshoz, ismeretterjesztéshez, kultúrához, hitélethez és az esélyegyenlőséghez kötődő szakmai szervezetként fejti ki tevékenységét.

3. Az EKOSZ székhelye: 2200 Monor, Kapisztrán János u. 49.

4. Az EKOSZ címere pajzs alakú: Pécsi L. Dániel címertervező által készített, az alsó pólya piros színű, benne négy fehér színű hullámzó vonallal, a felső pólya világos kék színű, alul a zöld színű hármas halmon áll két zöld fenyő között egy székelykapu van, mely fölött a rakamazi turul madár külön pajzsban elhelyezve, a fenyők fölött baloldalt a Nap, jobb oldalán pedig ezüst színű Újhold. A címer körül a következő felirat látható: felül ERDÉLYI KÖRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, alul az alábbi bibliai szöveg: Ha jelt adnak a hegyek, lássátok meg…(Ézs.18,3).

5. Az EKOSZ zászlója: mérete 68 cm x 98 cm (fehér alapon lévő hímzések aranyszállal és selyemfonallal, középen az EKOSZ címerrel, a zászló széle piros és zöld „farkasfogakkal”.

6. Az EKOSZ bélyegzője

Ovális alakú, középen a hét erdélyi bástya stilizált alakja, fölötte a turulmadár, mellette baloldalt a Nap, jobb oldalt a Hold (Újhold), a körben a felírás: „Erdélyi Körök Országos Szövetsége”; alul: a mindenkori székhely neve.

7. Az EKOSZ alapításának éve: 1991.

8. Az EKOSZ 2003-tól közhasznú egyesületként folytatja tevékenységét.

2.§ Az EKOSZ célja

Az EKOSZ az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:

a) – kulturális tevékenység, a szövetség lapjának („Átalvető”) kiadása, terjesztése
b) – kulturális örökség megóvása a Kárpát – medencében
c) – hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
d) – emberi, állampolgári, hitéleti és kisebbségi jogok védelme
e) – magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

Az EKOSZ a közhasznú tevékenység gyakorlásakor az alábbi közfeladatokat kívánja ellátni, és az alábbi támogatásokat kívánja nyújtani:

a) Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről);
b) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele; A kulturális örökség védelme (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről)
c) szociális biztonság megteremtése és megőrzése (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról)
d) jogvédelmi feladatok, nemzetiségek jogainak védelme (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról)
e) érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzés (2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól)
a) Kulturális tevékenység: az EKOSZ összefogja, összehangolja tagszervezeteinek ilyen irányú tevékenységét, kezdeményezéseiket. Eredményeiket, tapasztalataikat a tagszervezetek és az országos, valamint a külhoni magyar közvélemény előtt ismerteti, terjeszti. Mindebben kezdeményezőként, ötletadóként lép fel. Ezen célok megvalósítása érdekében kiadja és terjeszti az „Átalvető” című lapot, melyet non-profit jelleggel terjeszt Magyarországon és külhoni magyarság körében. A lapot előfizetéses, adományozásos és ajándékozási formában egyaránt terjeszti a rászorultsági alapot figyelembe véve. A lap minden bevételét non-profit jelleggel visszafordítja a lap szerkesztési, előállítási és terjesztési költségeire.
b) Kulturális örökség megóvása a Kárpát-medencében: a szövetség tagszervezetei és lapja segítségével közreműködik az erdélyi magyar kultúrkincs magyarországi megismertetésében, felújításában és megőrzésében .
c) Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése: a határon túli, kiemelten az erdélyi, a szórványban élő magyarság anyagi, kulturális és szociális esélyegyenlőségének megteremtéséhez, fenntartásához való hozzájárulás, önazonosság tudat erősítése.
d) Emberi-, állampolgári-, hitéleti- és kisebbségi jogok védelme: a Magyarországra áttelepült, határon túli magyarok ingyenes jogsegélyszolgálatának megszervezése, az emberi és állampolgári jogai érvényesítésének segítése. Az erdélyi székely és magyar, valamint egyéb kisebbségek önrendelkezési törekvéseinek bemutatása, népszerűsítése és támogatása.
e) A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenysége: a tagszervezetek kezdeményezéseinek összehangolása, történelmi egyházak, közintézmények, rászoruló magánszemélyek anyagi támogatása lehetőségeink szerint. Az EKOSZ e tevékenységével hozzá szeretne járulni az erdélyi magyarság szülőföldjén megmaradásához és boldogulásához.

Az EKOSZ, mint közhasznú szervezet az alapszabályban rögzített közhasznú szolgáltatásait a magyar állampolgárok, illetve a határon túli természetes- és ott nyilvántartásba vett civil szervezetek vehetik igénybe, pályázati alapon. A pályázatot az EKOSZ elnöksége írja ki. Lapjában, az Átalvetőben jelenteti meg, és ugyancsak az EKOSZ elnöksége bírálja el, a pályázati kiírás megadott határidejéig.

A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak kivételesen, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytat oly’ módon, hogy a közhasznúsági célokat ezzel nem veszélyezteti.

Az EKOSZ a gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, hanem azokat jelen létesítő okiratban meghatározott tevékenységekre fordítja.

2/a Az EKOSZ további céljai:

f) Az EKOSZ tagszervezeteibe tömörült áttelepült erdélyiek, mint a változatlanul erős erdélyi magyar nemzettudat hordozói, feladatuknak tekintik az anyaország segítségére lenni a magyar öntudat erősítésében.
g) A távozásukkal odahagyott erdélyi magyar nemzetközösség ügyének támogatása.
h) Az áttelepültek körében az erdélyi szellemiség ébren tartása, erősítése, fejlesztése.
i) Hozzájárulni a megbékélés és együttműködés eszméjének megvalósulásához a magyarság és a vele szomszédos nemzetek között.

2/b Az EKOSZ feladatának tekinti:

Az EKOSZ a felsorolt célok megvalósítása érdekében feladatának tekinti:

j) Az áttelepült erdélyiek, úgyszintén a más elcsatolt országrészekről áttelepültek, valamint a velünk együttérző anyaországi személyek minél szélesebb körű mozgósítását, egyesületekbe szervezését, kidolgozva a kapcsolattarás módozatait.
k) Kapcsolatteremtést- és tartást bármely hazai párttal, civil szerveződéssel, személlyel, amely (aki) az alapszabályban rögzített céljával egyetért, azok megvalósításában segítségére tud és akar lenni.
l) Kapcsolat létesítését és működtetését az RMDSZ egyes szervezeteivel, platformjaival, a Székely Nemzeti Tanáccsal, az erdélyi Magyar Polgári Párttal, illetve az Erdélyi Magyar Néppárttal, erdélyi kulturális és civil szerveződésekkel a „b” alpontban foglaltak szerint.
m) Kapcsolatteremtést és tartást a nyugati magyarság vezető képviselőivel, a „b” alpontban foglaltak szerint.
n) A hazai közvélemény és állami szervek tájékoztatását az elszakított nemzetrészek helyzetéről a média különböző eszközeivel.
o) Az áttelepült erdélyiek általános és jogi képviseletek megvalósítása a lehetőségek függvényében.

2/c A szövetség felépítése és működése

A szövetséget az ország bármely helységében működő, bíróságilag bejegyzett erdélyi egyesületek (körök) összessége alkotja, melyek jelen alapszabály közgyűlési elfogadásának pillanatában tagjai az EKOSZ-nak, illetve amelyek a jövőben felvételt nyernek. A tagszervezetek az alapszabályt magukra nézve kötelezőnek ismerik el, a szövetség munkájában tevőlegesen részt vesznek.

A tagszervezetek teljes önállósággal bírnak úgy saját működésüket, mint a szövetségbe való be- illetve onnan történő kilépésüket illetően. Egyidejűleg más egyesületekben és szövetségekben is tagsági viszonyt tarthatnak fenn, melyeknek céljai nem állnak ellentétben az EKOSZ céljaival.

A szövetség, a fent megfogalmazott céljainak és feladatainak szem előtt tartásával, testületileg beléphet egy másik szervezetbe, szövetségbe, teljes önállóságának megtartása mellett, a közgyűlés jóváhagyásával.

2/d Új egyesületek felvétele

A felvételét kérelmező egyesület írásbeli kérelmét az EKOSZ elnökének küldi meg. A kérelmező egyesület ebben leszögezi, hogy az EKOSZ alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, a szövetség céljaival, törekvéseivel egyetért, munkájában tevőlegesen részt vesz. A kérvény mellé csatolja saját közgyűlésének ezirányú határozatát, az alapító okirat (saját alapszabálya), valamint a bírósági bejegyzése másolatát.

Az új tagszervezetek felvételéről az EKOSZ választmánya egyszerű többséggel dönt. A választmány jóváhagyó döntése után, a felvett szervezet az EKOSZ teljes jogú tagjává, elnöke pedig az EKOSZ választmányának tagjává válik.

2/e A tagság megszűnése

A tagság megszűnik:

a) Ha a tagszervezet írásban bejelenti kilépési szándékát, mellékelve saját közgyűlésének ezirányú határozatát;
b) a tagszervezet nem veszélyeztetheti az EKOSZ céljának megvalósítását. [Ptk. 62. § (3) bek. d) pont;
c) Ha az EKOSZ közgyűlése a tagszervezetet 2/3-os többséggel kizárja, az alábbiak szerint:

  • az alapszabályszerű tevékenység módszeres akadályozása, veszélyeztetése, valamint az EKOSZ céljaival össze nem illő tevékenység;
  • A választmányi ülésekről és az éves rendes közgyűlésekről való rendszeres (legalább háromszori) indokolatlan távolmaradás;
  • Az éves tagdíj – határidőt is tartalmazó felszólítást követő – 90 napon belüli be nem fizetése; az elnökség írásban értesíti az érintett tagot a tagsági jogviszonyának megszüntetésére irányuló eljárásról, s 8 napos határidő tűzésével felhívja a megszüntetésre okot adó körülmény tisztázására, védekezés lehetőségére. Az elnökség a tagsági jogviszony megszüntetésére vonatkozó indítvány közgyűlés elé terjesztését megelőzően, elnökségi ülés keretében meghallgatja az érintett tagot, illetve képviselőjét. Amennyiben a közgyűlés az elnökség javaslatára a kizárásról dönt, a határozatban tájékoztatást kell adni az érintett tagot megillető jogorvoslati lehetőségről. A kizáró határozatot 30 napon belül az illetékes bíróságnál be kell jelenteni. Ez ellen a kizárt szervezet a közgyűlési határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kifogással élhet, melyet az EKOSZ elnökségéhez nyújt be, döntést a választmány hoz, melyet a következő rendes közgyűlés erősít meg.

d) A tagsági viszony megszűnik a szövetség vagy a tagszervezet időközbeni feloszlásával.

3.§ Az EKOSZ szervei

  • közgyűlés
  • elnökség
  • választmány
  • felügyelő és etikai bizottság

3.1. A közgyűlés

A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve. A közgyűlést az elnök (elnökség) köteles évente legalább egyszer összehívni, és erről a tagszervezeteket (ill. a választmányt) legkevesebb 14 nappal előbb írásban értesíteni. (Kézhezvétel időpontja!) Az értesítésnek tartalmaznia kell a közgyűlés tervezett (javasolt) napirendjét is. Rendkívül sürgős esetben a Közgyűlést 2 nappal is össze lehet hívni elektronikusan, amennyiben ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagszervezetek személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti. [Ptk. 63. § (2) bek.]

Az elnök előzetes írásbeli (e-mailes) kezdeményezésével vagy annak akadályoztatása esetén az alelnök vagy ennek is akadályoztatása esetén a tiszteletbeli elnök összehívhatja a közgyűlést. Ilyen esetekben dokumentálni kell az elküldött és beérkező elektronikus leveleket és ezeket az elnök(akadályoztatása esetén az alelnök vagy ennek is akadályoztatása esetén ki kell nyomtassa papírra és a nyilvántartásban kell szerepeltesse az iratokat.

A közgyűlésre minden tagszervezet 1-5 tagot delegálhat, de ott csak egyetlen szavazatot képvisel. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg. Kivételes esetben, a napirendi pontok és azok tartalmának pontos ismerete esetén elektronikusan (e-mailben) is lehet szavazni, de ebben az esetben az elektronikus szavazással párhuzamosan telefonon is meg kell erősíteni a szavazatot. Az elnök meg kell így erősítse telefonon, hogy az elektronikus szavazat valós személyt takar.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagszervezetek 2/3-a képviselve van. Határozatképtelenség esetén, – amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója tartalmazta azt a felhívást, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, úgy – a gyűlést levezető elnök, az eredetileg közölt időpont utáni 1 (egy) órával későbbi időpontra újra összehívhatja a közgyűlést, amikor az a létszámtól függetlenül határozatképes.
A közgyűlést az elnökség hat igenlő szavazattal, az elnöktől függetlenül is összehívhatja, a fenti formai feltételek szerint. Ez esetben viszont a határozatképtelenségre vonatkozó fenti kitétel nem érvényes, az indítványozott napirendi pontokat a közgyűlés nem változtathatja meg.

A közgyűlés nyilvános. A meghívott személyek a közgyűlés munkálataiban tanácskozási joggal vehetnek részt.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a szövetség általános programjának jóváhagyása, módosítása (2/3-os többség)
b) az alapszabály jóváhagyása, módosítása (2/3-os többség)
c) a szövetség vezető szerveinek (elnökség, felügyelő és etikai bizottság) megválasztása és felmentése (egyszerű többség)
d) a szövetség elnökének, alelnökének, tb. elnökének megválasztása és felmentése (egyszerű többség), ill. rendkívüli (soron kívüli) felmentése (2/3-os többség)
e) a szövetség más szervezetekbe való belépésének ill. onnan történő kilépésének ill. onnan történő kilépésének jóváhagyása (egyszerű többség)
f) a szövetség feloszlásának kimondása (2/3-os többség)
g) éves munkaterv jóváhagyása, valamint ennek megvalósításáról szóló éves beszámoló jóváhagyása (egyszerű többség)
h) a közhasznúsági jelentés elfogadása (egyszerű többség)

(Az egyszerű, ill. a 2/3-os többség a megjelentek számára vonatkozik a fentiekben, valamint a következendőkben egyaránt).

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felszámolásáról szóló beszámolót, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a meghatározott célokra kapott juttatások kimutatását, a költségvetési szervtől elkülönített állami pénzalapból, kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatást, az EKOSZ vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az EKOSZ éves közhasznúsági jelentésébe bárki beletekinthet.

A g. és h. pontok esetében a beszámolókat az elnök terjeszti a minden év május 31-ig összehívott közgyűlés elé. A közgyűlés a beszámolókról a fent leírt módon határoz.

A közgyűlésen készült jelenléti ívet és jegyzőkönyvet az elnök köteles 5 évig megőrizni, ezt követően, pedig az iratok megőrzésére vonatkozó szabályoknak megfelelően eljárni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen hozott határozatot, a döntés időpontját, tény- és időbeli hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számát. A jegyzőkönyvnek, ill. határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az érintettek a határozat ellen milyen jogorvoslati lehetőséggel élhetnek, valamint azt, hogy a határozatot az érintetteknek ajánlott levél megküldésével kell kézbesíteni.

A közgyűlésen készült jegyzőkönyvet, a hozott határozatokat, továbbá a felügyelő és etikai bizottság jelentését, illetve a közhasznúsági jelentést és a pénzügyi beszámolót az elnök külön irattartóban, zárt helyen, az egyesület székhelyén köteles megőrizni egy példányban.

Elnökváltás esetén a felsorolt okiratokat, mint ahogy a többi tárgyi és szellemi javakat köteles az új elnöknek átadni.

3.2. A választmány

Az 1996. május 4-i közgyűlés létrehozta a választmány intézményét. A választmány magában foglalja: az elnökség, felügyelő- és etikai bizottság tagjait, az EKOSZ pénztárosát valamint minden tagszervezet mindenkori elnökét, akik e szerveknek nem tagjai.

A választmány üléseit is az elnök hívja össze.

A választmány feladata az elnökség munkájának segítése, hatékonyságának növelése, a tagszervezetekkel fenntartott kapcsolatok erősítése, a szövetség anyagi bázisainak biztosítása.

A választmány dönt az új tagszervezetek felvételéről.

A választmánynak döntési joga van a szövetség azon ügyeiben, melyek jelen alapszabályban nincsenek a közgyűlés hatáskörébe utalva. Döntéseiről köteles beszámolni a közgyűlésnek.

A választmány döntéseit többségi szavazattal hozza.

3.3. Az elnökség

Az elnökség a szövetség közgyűlések közötti vezető és ügyintéző szerve. Három tagból áll: egy elnök, egy alelnök és egy elnökségi tag. A tiszteletbeli elnök –ha a tisztség betöltött – nem tagja az elnökségnek. A tiszteletbeli elnököt a közgyűlés választja határozatlan időre. Tisztségét mindaddig betölti, amíg le nem mond, ill. amíg a közgyűlés őt vissza nem hívja, vagy e tisztséget meg nem szünteti.

A közgyűlés visszahívja az elnökség tagjait, amennyiben azok

a) nem teljesítik tisztségviselői kötelezettségeiket,
b) méltatlannak bizonyulnak a tisztségre,
c) a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja őket.

A tb. elnök –felkérés esetén- segíti az elnök ill. az alelnök munkáját.

Az elnökséget a közgyűlés választja meg két évre, egyszerű többséggel. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. A meghívást írásban közli az elnökség tagjaival. A meghívó tartalmazza az ülés napirendjét is.

Az elnökség feladatai:

a) ellátja a szövetség ügyvezetői, ügyintézői munkáját, úgy a szövetség, mint a tagszervezetek vonatkozásában (ezek felkérésére)
b) kidolgozza a szövetség éves programját és költségvetését, elkészíti a közhasznúsági jelentést. Ezeket a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett, majd beszámol a közgyűlésnek ezek végrehajtásáról
c) megszervezi a szövetség gazdálkodását
d) képviseli a szövetséget bel-és külföldön különböző szervezetek, a közvélemény és a sajtó, média előtt. Állásfoglalásokat és nyilatkozatokat ad ki a szövetség nevében.
e) Szükséges esetben elnöktől függetlenül is összehívja a közgyűlést, a 3.1.pont, 4. bekezdésben foglaltak szerint. Erről az elnököt értesíti.
f) az elnökség tagjai segítik az elnököt és alelnököt feladataik ellátásában.
g) Fogadja új tagszervezetek felvételi kérelmét, ezeket jóváhagyás végett a választmány elé terjeszti.

Az elnökséget az elnök hívja össze, szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal. Az elnökség az elnöktől és alelnöktől függetlenül is összeülhet, ha ezt az elnökség hat tagja kéri, Erről az elnököt és alelnököt is értesítik. Az elnök –akadályoztatása esetén az alelnök jelenléte azonban minden esetben szükséges.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. A határozatképességhez és érvényes döntéshez legalább két szavazat szükséges. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az esetleg meghívott személyek az ülés munkálataiban szavazati jog nélkül vesznek részt. Az elnökség ülését titkosíthatja (az „elnökség” vonatkozó részénél taglaltak szerint).

Az elnökségi ülésen készült jegyzőkönyvre és egyéb okiratokra a közgyűlésen készült okiratokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

Az elnökség köteles a közgyűlés előtt tevékenységéről, határoztairól, nyilatkozatairól és állásfoglalásairól beszámolni és elszámolni.

3.4. Az elnök

Az elnököt a közgyűlés választja meg többségi szavazattal két évre. Az elnök újraválasztható mandátumának lejárta előtt, az erre vonatkozó napirendi pont feltüntetésével.

Az elnök feladatai

a) kezdeményező szereppel bír minden, az elnökség feladatainál felsorolt kérdésében (3.3)
b) biztosítja az állandó kapcsolattartást az elnökség tagjai, valamint a körök vezetősége között
c) a szövetség bármely tagszervezetétől, ezek tagjaitól érkező észrevételekre, javaslatokra fogadókészséget tanúsít; a körök felkéréseinek, meghívásainak –egyeztetést követően- eleget tesz
d) jogosult a szövetség, ill. az elnökség nevében állásfoglalásokat, nyilatkozatokat kiadni, ezekről az elnökséget, ill. a közgyűlést tájékoztatni köteles
e) aláírási és kiadmányozási joga van
f) kezeli és utalványozza a szövetség pénzalapját, az elnökség által jóváhagyott pénztáros segítségével
g) létrehozza és megőrzi a szövetség dokumentációját
h) összehívja a közgyűlést, az elnökségi ill. a választmányi üléseket az alapszabálynak megfelelően
i) a saját és az elnökég tevékenységéről a közgyűlésnek évente beszámol
j) rendkívül sürgős esetben az elnök előzetes írásbeli (e-mailes) hozzájárulásával az alelnök vagy a tiszteletbeli elnök kezelheti és utalványozza a szövetség pénzalapját, egy konkrét feladat haladéktalan ellátására, az elnökség által jóváhagyott pénztáros segítségével. A biztonság miatt ebben az esetben az elnök a meghatalmazott utalványozóval telefonon is meg kell erősítse az utalványozót.

3.5. Az alelnök

Az alelnök minden tevékenységében az elnök segítségére van, vele konzultálva, állandó kapcsolatot tartva. Az elnök akadályoztatása esetén, vele azonos jogkörrel és felelősségekkel bír. Megválasztását, újraválasztását, felmentését illetően az elnökkel azonos előírások vonatkoznak rá.

3.6. A felügyelő és etikai bizottság

A bizottság három főből áll. Tagjait a közgyűlés választja meg két évre, egyszerű többséggel, az elnökséggel egyidőben. Maguk közül elnököt választanak. Tagjai a közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

A közgyűlés visszahívja a felügyelő és etikai bizottság tisztségviselőit, amennyiben azok

a) nem teljesítik a tisztségviselői kötelezettségeiket,
b) méltatlannak bizonyulnak a tisztségre,
c) a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja őket.

Feladata: a szövetség adminisztrációs és pénzügyi működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. E célból az elnökség, ill. az elnök köteles a vonatkozó adatokat, dokumentumokat, döntéseket a felügyelő és etikai bizottság rendelkezésére bocsátani. A bizottság az elnökség tagjaitól és a pénztárostól jelentést, ill. felvilágosítást kérhet, a szövetség minden okiratába betekinthet, azokat vizsgálja és véleményezi. Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és az elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

  • a szövetség működése során olyan jogszabály-sértés, vagy a szövetség érdekeit súlyosan sértő esemény történt, melynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megállapító tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára harminc napon belül össze kell hívni. Ha az erre jogosult szerv a törvényesség helyreállítsa érdekében nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a felügyelő bizottság haladéktalanul köteles a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.

3.7 Közös szabályok:

3.7.1 A 3.1-3.6 pontokban meghatározott, döntésre jogosult szervek a határozatokról nyilvántartást vezetnek, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
A határozatokat a döntést követő 15. naptól az ekosz.hu honlapon, illetve előre egyeztetett időpont alapján személyesen az EKOSZ székhelyén lehet megtekinteni. Az okiratról másolat készíthető.

A döntésre jogosult szerv vezetője köteles gondoskodni a határozat érintettekkel való közléséről, írásban, igazolható módon, a határozat hozatalától számított 3 (három) napon belül.

A szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az ekosz.hu honlapon, illetve az Átalvetőben nyújt tájékoztatást.

3.7.2 Összeférhetetlenség
A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4. § Az EKOSZ tevékenységének további pontosítása

1. A gazdálkodás alapvető szabályai:

Az EKOSZ a jelen Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik azzal, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenysége kizárólagosan másodlagos jellegű.

Az EKOSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a vagyoni hozzájárulásuknak megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az EKOSZ a jelen Alapszabályban meghatározott célok szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Ezen tevékenységek különösen, de nem kizárólagosan a könyvkiadás és egyéb szakmai és egyesületi kiadványok kiadása, utazásszervezés, rendezvényszervezés, szakmai, tanulmányi és sportversenyek szervezése és lebonyolítása, szakvélemények készítése, szakmai tanácsadás, erdőgazdálkodás, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, amelyek során a mindenkor hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően köteles bizonylatot kiállítani és szerződéseket kötni. E körben az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt, kölcsönt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az EKOSZ legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. A gazdálkodás eredménye felosztásra nem kerül, kivéve a törvényben rögzített eseteket, az minden esetben az alapcél szerinti tevékenységek ellátását szolgálja.

Fentieknek megfelelően az Egyesület alapcél szerinti tevékenységei a következők:

4/1 A szövetség gazdasági tevékenysége

A szövetség gazdasági tevékenységét az elnökség által évente kidolgozott, és a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján végzi.
A szövetség árbevétele az 5.000.000 Ft-ot nem éri el. A gazdálkodás során az EKOSZ az érvényben lévő törvények előírásai szerint köteles eljárni.
A szövetség működéséhez szükséges anyagi háttér biztosításáról a választmánynak kell gondoskodnia, az alábbi források igénybe vételével:

a) a tagszervezetek éves tagdíja; a tagdíj mértékét a közgyűlés évente szabja meg
b) költségvetési támogatás
c) pályázatokból nyert összegek
d) természetes és jogi személyek támogatásai
e) az SZJA 1%-ból elnyert támogatás
f) kamat bevételek
g) lap előfizetések

A szövetség különböző gazdasági jellegű tevékenységet is folytathat, a törvényes előírások figyelembe vételével, úgymint:
– vállalkozás szervezése az EKOSZ felügyelete alatt
– gazdasági konferenciák, nemzetközi találkozók szervezése
– vegyes vállalatok szervezésében és működésében való részvétel
– könyvkiadás, más nyomdai kiadványok megjelentetése

4/2 Az EKOSZ bevételei és kiadásai:

Bevételek:

a) tagdíj;
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) az a)–e) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Kiadások:

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) a működési költségek (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a többi tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az EKOSZ mind a bevételeit, mind a kiadásait a fentiek szerinti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

Az EKOSZ kizárólag kettős könyvvitelt vezethet, magyar nyelven, forintban.

Az EKOSZ fentiek szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

Az EKOSZ a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

4/3 Az adománygyűjtés szabályai

Az EKOSZ javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az EKOSZ nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, és csak az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

Az EKOSZ részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

4/4 A gazdálkodásra vonatkozó különös rendelkezések:

Az EKOSZ gazdálkodására egyebekben különösen a Civil Tv., a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A gazdálkodásról a nyilvánosságot évente megfelelően, így különösen a honlapján történő megjelentetéssel tájékoztatni kell.

Az EKOSZ működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával – mint mérlegforduló nappal – a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az EKOSZ esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A beszámoló tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),
c) kettős könyvvitel okán a kiegészítő mellékletet. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Az EKOSZ beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, e tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az EKOSZ köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az EKOSZ a közhasznúsága érdekében állami, közigazgatási, költségvetési szervvel közszolgáltatási szerződést köt. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály határozza meg, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.

Az EKOSZ a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az EKOSZ bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

5. § Az EKOSZ lapja az Átalvető

A szövetség lapjának neve: Átalvető. A lapot 1991-ben alapította az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete (EMTE). 1994. decemberétől az EKOSZ elnökségének döntése értelmében egyben az EKOSZ lapja is.

A lap mindaddig fennáll és megjelenik, míg ennek gazdasági és személyi feltételei biztosítottak. A lapot kiadja: az EKOSZ és az EMTE elnöksége. A lap bejegyzési kódszáma: ISNN- 1416-4698.

A lap szellemisége, politikai irányultsága meg kell feleljen az EKOSZ jelen alapszabályában rögzített általános céljainak, törekvéseinek. Működésével az EKOSZ feladatait is szolgálnia kell. A lap anyagi forrásaira jelen alapszabály vonatkozó előírásai az irányadóak.

A lap kiadásának anyagi forrásai: az előfizetések, az előfizetők támogatásai, a pályázatokon nyert összegek és az SZJA 1%-os felajánlásai. Utóbbi két forrásból származó összegek a lap főszerkesztőjének és az EKOSZ elnökének megegyezése alapján kerülnek megosztásra.

A lap főszerkesztőjét az EKOSZ 2/3-os szótöbbséggel az EMTE javaslata alapján határozatlan időre nevezi ki. Tisztéből bármelyik az EKOSZ 2/3-os szótöbbséggel felmentheti. Ez esetben, az új főszerkesztő kinevezésére a fenti szabályok érvényesek. Amennyiben az új főszerkesztő nem EMTE-tag, az EMTE –az alapító jogán- igényt tart arra, hogy a főszerkesztő köteles az EMTÉ- be belépni kinevezését követő 3 napon belül.

A szerkesztőség tagjait a főszerkesztő nevezi ki vagy köt eseti megbízást, egyszemélyes vezetőként az esetleges sajtó-helyreigazítási perben és egyéb szerzői joggal kapcsolatos jogvitában felelősséggel tartozik a szerkesztőség tagjainak munkájáért, nyilatkozataiért.
Az Átalvető könyvelése, pénzügyeinek kezelése céljából az EKOSZ pénztárosának, valamint elnökségének tartozik éves elszámolással. Az Átalvető pénzügyeinek kezelésére nem tart külön számlát fenn a szerkesztőség.

Az EKOSZ a közhasznúsági jelentésről, az elnöki és pénzügyi beszámolóról minden év június 30-ig köteles rövid összefoglaló ismertetőt közzétenni lapjában, az Átalvetőben.

A jelen Alapszabályban nem meghatározott kérdésekben Magyarország Alaptörvényét, a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyvet, a Civil Törvényt, illetve a fentebb megnevezett jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az EKOSZ közgyűlése jelen okirat módosításával kapcsolatos bírósági képviselettel Dr. Pethő Annamária, ügyvédet (1052 Budapest, Régiposta u. 13.) bízza meg.

Jelen alapszabály módosítását az EKOSZ 2013. december 20. napján tartott közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta.

Dr. Szekeres Sándor sk.
az EKOSZ elnöke

……………………………… ……………………………
Dr. Farkas Szabolcs      sk. Győri Győző sk.
hitelesítő                         hitelesítő

ZÁRADÉK

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2013. december 20. napján megtartott közgyűlésen 10. számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak:

dr. Pethő Annamária sk.
ügyvéd

 


Korábbi alapszabály – 2009. május 9.

EKOSZ © 2013. Minden jog fenntartva.